A kettős aszteroidarendszert két évtizede fedezték fel, ekkor kapta a Didymos nevet a nagyobbik, 800 méter átmérőjű aszteroida, a név görögül ikret jelent. Körülötte egy kisebb, futballpálya nagyságú hold kering, amely kezdetben a Didymos b nevet kapta.
A thesszaloniki Arisztotelész Egyetem bolygókutatója, a DART csapatának tagja, Kleomenisz Ciganisz javaslatára nevezték el a holdat később Dimorphosnak, amelynek jelentése „kettős alak“.
– Ez az első égitest, amelyet az emberiség két formában, két nagyon különböző formában fog megismerni. Az egyik, ahogyan a DART látja a becsapódás előtt, a másik, ahogyan az Európai Űrügynökség (ESA) Héra missziója fogja látni néhány évvel később
– mondta a szakértő.
A Didymos és a Dimorphos a jövő év szeptemberében viszonylag közel, 10,9 millió kilométerre lesz a Földtől.
Az űrszonda ekkor szándékosan neki fog ütközni a Dimorphosnak, hogy megváltoztassa a mozgását. Az égitest helyének megállapítását és az ütközés végrehajtását a szondán lévő DRACO kamera és autonóm navigációs rendszer segít.
Az ütközést rögzíti a LICIACube, az olasz űrügynökség műszere, amely a DART fedélzetén érkezik a helyszínre, majd az ütközés előtt leválik, hogy felvehesse, mi történik.
A szonda 24 ezer kilométeres sebességgel fog nekirepülni a „holdacskának”, eléggé nagy erővel ahhoz, hogy változtasson annak pályáján. Kutatók azt remélik, hogy az ütközés következményeként 10 perccel lerövidül az idő, amely alatt a Dimorphos megkerüli a Didymost, de már 73 másodperces változást is sikernek tartanának.
Egy több millió kilométerre lévő égitest esetében már egy kis lökés is elég lehet ahhoz, hogy annak röppályáját biztonságossá változtassák.
A csillagászok a földbázisú teleszkópoknak a DART becsapódása előtti és utáni megfigyeléseit össze tudják hasonlítani és megállapítani, mennyit változott a Dimorphos keringési ideje.
– Ezek kulcsfontosságú mérések, amelyek elárulják számunkra, hogyan reagált az aszteroida az eltérítési erőfeszítéseinkre
– mondta el Tom Statler, a NASA munkatársa, a DART program kutatója. Emellett három év múlva az ESA Héra missziója a helyszínen fog utánkövetéses vizsgálatot végezni.
Ez lesz az első alkalom, hogy az ember mérhető módon változást okoz a Naprendszer egy égitestjének dinamikájában.
Azért esett a választás a Dimorphosra, mert mérete hasonló azon aszteroidákéhoz, amelyek potenciális veszélyt jelenthetnek a Föld számára.
Földközeli objektumnak azok az aszteroidák és üstökösök számítanak, amelyeket röppályájuk a Földtől legfeljebb 48 millió kilométernyi távolságra tart. Ezek az objektumok potenciálisan nagy kárt okozhatnak a Földnek, a fenyegetés mértékének meghatározása kiemelt témája a NASA és a világ más űrszervezetei kutatásainak.
A kutatók jelenleg nem tudnak egyetlen olyan kisbolygóról sem, amely belátható időn belül a Földnek csapódhatna,
ám 27 ezer aszteroidát azonosítottak a bolygónk közelében, és ezek közül több mint 10 ezernek az átmérője meghaladja a 140 métert.
Ezenkívül lehet még számos olyan apró égitest, amelyet eddig nem észleltek.
Az első kisbolygó-eltérítő űrküldetés a NASA szerint 330 millió dollárba kerül, vagyis jóval olcsóbb, mint az amerikai űrkutatási hivatal legtöbb más űrmissziója.
Borítókép: A NASA által közreadott képen fellövik a SpaceX amerikai űrkutatási magánvállalat Falcon–9-es hordozórakétáját a DART (Double Asteroid Redirection Test) űreszközzel a fedélzetén a Vandenberg légi támaszpontról 2021. november 23-án éjjel (Fotó: MTI/EPA/NASA/Bill Ingalls)