A vidra jelenléte egy vizes élőhelyen mindenképpen öröm azok számára, akiknek fontos a környezetvédelem:
e fokozottan védett emlős ugyanis rendkívül érzékenyen reagál a víz mesterséges szennyezésére, el is tűnik ott, ahol ezt tapasztalja.
A Velencei-tónál azonban már évek óta élnek vidracsaládok, létezésükről azonban csak néhány szenvedélyes természetbúvár tud valódi bizonyítékokkal szolgálni – tekintve, hogy éjszakai ragadozóról van szó, amely nappal jellemzően nem látható. Simon György, a Velencei-tó kenus expedícióinak szervezője a tó vidraállományának egyik elhivatott megfigyelője – évek óta figyelemmel kíséri mozgásukat. Éjszakai vadkameráit is ott állítja fel, ahol várható a vidrák megjelenése – meséli a Feol.hu.
Legizgalmasabb videója a témában itt látható:
Nemrégiben sikerült is lencsevégre kapnia egy éjszaka aktív vidrát, sőt pár éve videóanyagot állított össze éjszakai táplálkozásáról.
Alig észrevehetők
– Számos vidra él a Velencei-tónál, de populációjuk nagyságát nem tudnám megbecsülni
– mondta Simon György, hozzátéve, hogy az aránylag láthatatlanul mozgó emlősöknek inkább csak a nyomait lehet látni: vadcsapásaikat, az általuk partra húzott halak maradványait.
Ezért is tűnik úgy, hogy a vidra a Velencei-tó rejtélyes, titokzatos lakója – jegyzi meg a Feol.hu. Ez volt az egyik oka annak, hogy elkezdte a megfigyelésüket, de az is okot adott a feltérképezésükre, hogy egyre több elütött állatot látott az utakon.
– Szerettem volna megfigyelni, hogyan mozognak, miként élnek. Ezek alapján kezdtem kitenni a vadkamerákat, hogy éjszakai életmódjukat megismerjem. Azt gondolom, érdemes lenne vadtáblákat kihelyezni Dinnyés környékén, hogy figyelmeztessék az autókat a vidrák mozgására.
A vidra főleg télen – tehát ebben az időszakban – aktív, mozgását ilyenkor lehet legjobban megfigyelni, de sajnos ez az az időszak, amikor könnyebben el is lehet ütni őket. Nagy területet járnak be, alig észrevehetők, ezért veszélyes számukra a közúti forgalom. De nemcsak a Velencei-tónál, hanem akár a nagyvárosokban is. Simon György például Székesfehérváron, a Rózsaliget környékén is találkozott velük éjszakai megfigyelései során.
A teljes cikk ITT olvasható tovább.
