Százötven éve, 1872. július 1-jén született Louis Blériot, a francia „ősrepülő”, aki 11. számú monoplánjával elsőként emelkedett fel a Magyar Királyság légterébe Budapestről. A magyar repüléstörténet nagy napjára 1909. október 17-én került sor „délután fél 3 és 5 óra közt a gyalogsági gyakorlótéren [az Üllői út végén]”. Száz koronáért négyszemélyes díszpáholyból is lehetett gyönyörködni a La Manche-csatornát átrepülő világhírű aviatikus felszállásában, de állóhelyet már potom egy koronáért is kínáltak.
Emlékezzünk a magyar légtér felavatójára
Százötven éve, 1872. július 1-jén született Louis Blériot.

S hogy valójában milyen jelentőségteljes nap volt ez székesfővárosunk életében, azt bizonyítja, hogy mintegy 300 ezer érdeklődő volt kíváncsi Blériot budapesti bravúrjára. Ma se nagyon van olyan rendezvény, ahol egyszerre ennyi ember összeverődne, igaz, a nagy jelentőségű székesfővárosi repülésre Erdélytől a Felvidékig szerveztek utakat.
Mint fentebb olvashatták, az akkori Üllői út végén – a mai József Attila-lakótelep helyén – történt meg a történelmi jelentőségű felszállás (sőt: egyszerre három is), és nem a budai Vár mögötti Vérmezőn, mint ahogy ez a lap is mutatja. Ám a képeslapkiadók igen leleményesek voltak akkoriban, s a lehető legtöbb klisére rávarázsolták Blériot alakját monoplánostul.
További Mozaik híreink
Ismert olyan lapváltozat is, amin épp a Lánchíd előtt húz el gépével a francia, és még a propellere is ugyanebben a helyzetben látható. Persze egyértelmű, hogy a gépet rámontírozták a képeslapra, ami valójában bocsánatos bűn, hiszen Budapest 1909-ben Blériot-lázban égett, nem mellesleg a neves pilóta mutatványa komoly lökést adott a hazai repülés fejlődésének. Folyamatosan próbálkozó konstruktőreink immár a saját szemükkel láthatták, hogy egy szerkezet, mely jóval nehezebb a levegőnél, motor segítségével végre felemelkedik a földről és repülni kezd. Az Időutazás a magyar múltba 105. részében egy becses, vármegyetérképes képeslapot mutatunk be.
A sorozat további epizódjait ITT tekinthetik meg.
Borítókép: Blériot Budapesten. 1909. Kiadó: Magyar Fénynyomdai Részv.-Társ. Bpest. (Fotó: Balázs D. Attila gyűjteménye)
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhez
Elképesztő teleltetési titok, így lesz csodás a muskátlija
Amikor beköszöntenek a fagyok, akkor már nem szabad kint hagyni a muskátlit.

Pajzs, kard és törvény – Mennyire ismeri Spárta történelmét?
Mennyire ismeri Ön az agógé titkait, a spártai nők különös szabadságát és a thermopülai hősök valódi örökségét?

Műtötték az agyát, ő meg közben csak klarinétozott + videó
A négyórás operáció közben nem tette le hangszerét.

Gondolta volna? Ezért esik le a panír a rántott húsról
Köztudott, hogy a magyar ember ha tehetné, mindent bepanírozna, majd kirántana.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en
Címoldalról ajánljuk
Tovább az összes cikkhez
Elképesztő teleltetési titok, így lesz csodás a muskátlija
Amikor beköszöntenek a fagyok, akkor már nem szabad kint hagyni a muskátlit.

Pajzs, kard és törvény – Mennyire ismeri Spárta történelmét?
Mennyire ismeri Ön az agógé titkait, a spártai nők különös szabadságát és a thermopülai hősök valódi örökségét?

Műtötték az agyát, ő meg közben csak klarinétozott + videó
A négyórás operáció közben nem tette le hangszerét.

Gondolta volna? Ezért esik le a panír a rántott húsról
Köztudott, hogy a magyar ember ha tehetné, mindent bepanírozna, majd kirántana.














