Százötven éve, 1872. július 1-jén született Louis Blériot, a francia „ősrepülő”, aki 11. számú monoplánjával elsőként emelkedett fel a Magyar Királyság légterébe Budapestről. A magyar repüléstörténet nagy napjára 1909. október 17-én került sor „délután fél 3 és 5 óra közt a gyalogsági gyakorlótéren [az Üllői út végén]”. Száz koronáért négyszemélyes díszpáholyból is lehetett gyönyörködni a La Manche-csatornát átrepülő világhírű aviatikus felszállásában, de állóhelyet már potom egy koronáért is kínáltak.
Emlékezzünk a magyar légtér felavatójára
Százötven éve, 1872. július 1-jén született Louis Blériot.

S hogy valójában milyen jelentőségteljes nap volt ez székesfővárosunk életében, azt bizonyítja, hogy mintegy 300 ezer érdeklődő volt kíváncsi Blériot budapesti bravúrjára. Ma se nagyon van olyan rendezvény, ahol egyszerre ennyi ember összeverődne, igaz, a nagy jelentőségű székesfővárosi repülésre Erdélytől a Felvidékig szerveztek utakat.
Mint fentebb olvashatták, az akkori Üllői út végén – a mai József Attila-lakótelep helyén – történt meg a történelmi jelentőségű felszállás (sőt: egyszerre három is), és nem a budai Vár mögötti Vérmezőn, mint ahogy ez a lap is mutatja. Ám a képeslapkiadók igen leleményesek voltak akkoriban, s a lehető legtöbb klisére rávarázsolták Blériot alakját monoplánostul.
További Mozaik híreink
Ismert olyan lapváltozat is, amin épp a Lánchíd előtt húz el gépével a francia, és még a propellere is ugyanebben a helyzetben látható. Persze egyértelmű, hogy a gépet rámontírozták a képeslapra, ami valójában bocsánatos bűn, hiszen Budapest 1909-ben Blériot-lázban égett, nem mellesleg a neves pilóta mutatványa komoly lökést adott a hazai repülés fejlődésének. Folyamatosan próbálkozó konstruktőreink immár a saját szemükkel láthatták, hogy egy szerkezet, mely jóval nehezebb a levegőnél, motor segítségével végre felemelkedik a földről és repülni kezd. Az Időutazás a magyar múltba 105. részében egy becses, vármegyetérképes képeslapot mutatunk be.
A sorozat további epizódjait ITT tekinthetik meg.
Borítókép: Blériot Budapesten. 1909. Kiadó: Magyar Fénynyomdai Részv.-Társ. Bpest. (Fotó: Balázs D. Attila gyűjteménye)
Komment
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhez
Vörös, vagy fekete? Ezüst! – A nagy rókakvíz
Vérszomjas ragadozó, kedves mesefigura, népmesék ravaszdi hőse – a rókák a magyar néplélek részét képezik. Kvízünkben megpróbáljuk picit még közelebb hozni ezeket a derék állatokat.

Erre senki sem gondolt, kiderült a titok, így marad friss a bejgli
A karácsonyi időszak nagy sztárja minden évben a bejgli.

Ikonikus műremekek
Ön tudja, hol találhatóak?

Csodás karácsonyi fények
Élvezze velünk a vásárok hangulatát!
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en
Címoldalról ajánljuk
Tovább az összes cikkhez
Vörös, vagy fekete? Ezüst! – A nagy rókakvíz
Vérszomjas ragadozó, kedves mesefigura, népmesék ravaszdi hőse – a rókák a magyar néplélek részét képezik. Kvízünkben megpróbáljuk picit még közelebb hozni ezeket a derék állatokat.

Erre senki sem gondolt, kiderült a titok, így marad friss a bejgli
A karácsonyi időszak nagy sztárja minden évben a bejgli.

Ikonikus műremekek
Ön tudja, hol találhatóak?

Csodás karácsonyi fények
Élvezze velünk a vásárok hangulatát!














Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!