Az időutazó számára továbbra is felfoghatatlan, hogyan lehet még ma is (épp a Szent László-napok idején!) azzal a költővel azonosítani a várost, akiről már évekkel ezelőtt kiderült levéltári anyagok alapján, hogy lepaktált az ország szétverésén fáradozó radikális szabadkőművesekkel. S ez a gerinctelen hozzáállás önkéntelenül lecsapódott a művészetében is – még, ha ez oly fájó is sokaknak. Épp ezért döbbenetes, hogy anyaországi művészek és vezetők szájából még mostanság is gyakran hallani az unalmas lemezt Adyval kapcsolatban. Mintha mi se történt volna.
Szent László városa, nem az Adyé
Amikor e sorokat olvassák, a 10. jubileumi Szent László Napok utolsó napja zajlik Nagyváradon. A lovagkirály városában – és nem az Adyéban.

Ez a megingathatatlannak tűnő imádat a „vátesz” iránt pedig már csak azért is furcsa, botrányos és kínos manapság, mert országunk jelenlegi reflexei épphogy Szent László-i párhuzamokat mutatnak: küzdést, céltudatosságot és megalkuvás nélküliséget. Nem holmi „bohém” vagdalkozást a jövővel egy füstös kávézóból lövöldözve.
De térjünk vissza a normalitás talajára, és tekintsük rá erre az 1905-ös, rendhagyó szemszögből fotografált váradi lapra, amelyen nemcsak a tér és a templom viseli Szent László nevét, de itt még az eredeti helyén tűnik fel Árpád-házi királyunk bronzszobra is, amelyet Trianon után sürgősen eltávolítottak a megszállók.
Az Európa-szerte elismert lovagkirály, a magyar–lengyel szent, az országgyarapító uralkodó kiterjedt nagyváradi kultuszát a román hatalom minden módon megpróbálta kiirtani.
A főteret átnevezték, a szobrot száműzték, a templomot pedig az 1960-as években le akarták bontani.
Ezzel szemben Ady Endre 1957-ben mellszobrot kaphatott a város kiemelt helyén (ma egy elbontott, régi magyar Mária-szobor talapzatán áll), a Román Népköztársaság pedig ugyanekkor postabélyeget is kibocsátott a „forradalmár” költő tiszteletére. Mindez igen elgondolkodtató, hiszen akkoriban nemigen emelt piedesztálra ily módon magyarokat a soviniszta-kommunista államrendszeren munkálkodó Bukarest. A bélyeg akkoriban ugyanis kőkemény kommunista propagandaeszköznek számított, sőt 1989-ig az is maradt.
Mindezek fényében gondolkozzunk el azon, hogy kik, miért és honnét fűtik még ma is a vátesz kohóját Kárpát-medence-szerte.
További Mozaik híreink
Az Időutazás a magyar múltba 103. részében régi határfolyónk, a Cserna vadregényes völgye tárul fel előttünk egy közel százhúsz éves képes levelezőlapon.
A sorozat további epizódjait ITT tekinthetik meg.
Borítókép: A nagyváradi Szent László tér a Szent László templommal és a Szent László-szoborral. 1905 körüli kiadás (Fotó: Balázs D. Attila gyűjteménye)
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhez
Kiderült a málna sokak által nem ismert titka
A nyár szupergyümölcse a málna – ezért érdemes mindennap fogyasztani.

Hatalmas titokra derült fény: van három ital, ami jobban hidratál a víznél
Egész nap vizet iszik, mégis azt érzi, hogy szomjas? Lehet, hogy ideje újragondolni a folyadékfogyasztási szokásait.

Így tud jól aludni kánikulában, mutatjuk az egyiptomi trükköt!
Melegben hamarabb elfáradunk, könnyebben kiszáradunk és gyakoribbak az alvászavarok is.

Végre kiderült a hosszú élet titka
A 101 éves táplálkozási szakértő elárulta.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en
Címoldalról ajánljuk
Tovább az összes cikkhez
Kiderült a málna sokak által nem ismert titka
A nyár szupergyümölcse a málna – ezért érdemes mindennap fogyasztani.

Hatalmas titokra derült fény: van három ital, ami jobban hidratál a víznél
Egész nap vizet iszik, mégis azt érzi, hogy szomjas? Lehet, hogy ideje újragondolni a folyadékfogyasztási szokásait.

Így tud jól aludni kánikulában, mutatjuk az egyiptomi trükköt!
Melegben hamarabb elfáradunk, könnyebben kiszáradunk és gyakoribbak az alvászavarok is.

Végre kiderült a hosszú élet titka
A 101 éves táplálkozási szakértő elárulta.