Polipfarm épül a Kanári-szigeteken

A világ első polipfarmjának terve aggodalmat keltett a tudósokban, akik attól tartanak, hogy az állatok tenyésztése nem felel meg a modern követelményeknek. A kanári-szigeteki farmon évente körülbelül egymillió polipot nevelnének étkezési célra.

2510863 Fotó: FRANCO BANFI

A szakember szerint a polip szenvedésmentes tenyésztése lehetetlen, a jégzagyban való megölés nem elfogadható módszer. Jonathan Birch meggyőződése, hogy soha nem szabad nagyszámú polipot tartani egymás közelében. Ez stresszhez, konfliktusokhoz és magas mortalitáshoz vezet. A spanyol vállalat 10-15 százalékos pusztulási aránnyal számol. Az egyetemi oktató azt állítja, ez az arány egyetlen gazdálkodásnál sem elfogadható.

A természetvédők felszólították a Kanári-szigetek hatóságait, hogy akadályozzák meg a farm működését, ami felesleges szenvedést okozna ezeknek az intelligens, érző és lenyűgöző állatoknak. A farm ellen szól az is, hogy a termelt szennyvizet visszaszivattyúznák a tengerbe, ami nitrogénnel és foszfáttal szennyezné a környezetet. Az üzembe belépő és onnan kilépő vizet kiszűrik, nincs hatással a környezetre – reagált a spanyol cég a BBC-nek.

Évente a világon körülbelül 350 ezer tonna polipot fognak ki – ez több mint tízszerese az 1950-es mennyiségnek.

A spanyolok szerint az akvakultúra a megoldás a fenntartható hozam biztosítására. A természetvédők azonban úgy vélik, hogy a tenyésztés csökkentené a polipok árát, ami új piacokat teremthet.

Az Egyesült Államok, Dél-Korea és Japán számára a spanyol vállalkozás évi háromezer tonna polipot szeretne előállítani – ez körülbelül egymillió állat.

Borítókép: A tartályban nevelt polipok 10-15 százaléka pusztulna el  (Fotó: AFP/Franco Banfi)