Polipfarm épül a Kanári-szigeteken

A világ első polipfarmjának terve aggodalmat keltett a tudósokban, akik attól tartanak, hogy az állatok tenyésztése nem felel meg a modern követelményeknek. A kanári-szigeteki farmon évente körülbelül egymillió polipot nevelnének étkezési célra.

2510863 Fotó: FRANCO BANFI

Évtizedek óta kutatják, hogy miként lehetne polipokat fogságban tenyészteni. Ez nehéz, mivel a poliplárvák csak élő táplálékot esznek és gondosan ellenőrzött környezetre van szükségük. A spanyol Nueva Pescanova cég 2019-ben jelentette be, hogy tudományos áttörést ért el, megoldotta a poliptenyésztés minden problémáját.

A bejelentés heves ellenkezést váltott ki: az amerikai Washington állam törvényhozói a gyakorlat betiltását javasolták.

A brit hírportál által megszerzett dokumentum szerint a spanyol cég a sötéthez szokott, magányosan élő állatokat tartályokban nevelné, nem garantálva a folyamatos sötétséget. A közönséges polipokat – többedmagukkal – körülbelül ezer tartályban helyeznék el egy kétszintes épületben, Las Palmas kikötőjében. (A természetvédők szerint tíz-tizenöt polip élne köbméterenként a tartályokban.) A tartályok – amiket a szomszédos öbölből bevezetett tengervízzel töltenének meg – különböző méretűek lennének, igazodva a polipok életének különböző szakaszaihoz. A víznek szigorúan ellenőriznék a sótartalmát és a hőmérsékletét.

A dokumentumok szerint a polipokat mínusz háromfokos vízbe téve ölnék meg. Korábbi vizsgálatok ugyanakkor kimutatták, hogy például a halak jeges fürdőbe helyezése lassú, stresszes halált okoz. Állatvédő szervezetek az ilyen módon elpusztított halak forgalmazásának betiltását javasolták, kivéve akkor, ha a halakat előzetesen elkábították.

A tiltakozások miatt néhány szupermarket már elállt a jéggel ölt halak értékesítésétől, köztük a Tesco és a Morrisons.

Peter Tse, a Dartmouth Egyetem idegtudósa azt mondta a BBC-nek, hogy a jeges megölés lassú, nagyon kegyetlen folyamat, amit nem szabad megengedni. Humánusabb módszer lenne, ha úgy ölnék meg őket, mint a halászok, akik egyszerűen fejbe verik a kifogott példányokat.
Jonathan Birch, a London School of Economics docense több mint háromszáz tudományos tanulmány áttekintése alapján arra a következtetésre jutott, hogy a polipok fájdalmat és örömet éreznek. Ez is közrejátszott abban, hogy az Egyesült Királyság 2022. évi állatjóléti törvénye érző lényként ismerte el őket.

A szakember szerint a polip szenvedésmentes tenyésztése lehetetlen, a jégzagyban való megölés nem elfogadható módszer. Jonathan Birch meggyőződése, hogy soha nem szabad nagyszámú polipot tartani egymás közelében. Ez stresszhez, konfliktusokhoz és magas mortalitáshoz vezet. A spanyol vállalat 10-15 százalékos pusztulási aránnyal számol. Az egyetemi oktató azt állítja, ez az arány egyetlen gazdálkodásnál sem elfogadható.

A természetvédők felszólították a Kanári-szigetek hatóságait, hogy akadályozzák meg a farm működését, ami felesleges szenvedést okozna ezeknek az intelligens, érző és lenyűgöző állatoknak. A farm ellen szól az is, hogy a termelt szennyvizet visszaszivattyúznák a tengerbe, ami nitrogénnel és foszfáttal szennyezné a környezetet. Az üzembe belépő és onnan kilépő vizet kiszűrik, nincs hatással a környezetre – reagált a spanyol cég a BBC-nek.

Évente a világon körülbelül 350 ezer tonna polipot fognak ki – ez több mint tízszerese az 1950-es mennyiségnek.

A spanyolok szerint az akvakultúra a megoldás a fenntartható hozam biztosítására. A természetvédők azonban úgy vélik, hogy a tenyésztés csökkentené a polipok árát, ami új piacokat teremthet.

Az Egyesült Államok, Dél-Korea és Japán számára a spanyol vállalkozás évi háromezer tonna polipot szeretne előállítani – ez körülbelül egymillió állat.

Borítókép: A tartályban nevelt polipok 10-15 százaléka pusztulna el  (Fotó: AFP/Franco Banfi)