Súlyos hatásokat gyakorolhat a felmelegedés a Földközi-tengerre

Klímakutatók szerint az emberiség az óceánokat egészségtelen és diszfunkcionális állapotba sodorta.

Forrás: MTI2022. 08. 17. 15:34
Marina di Bibbona, 2014. szeptember 8. Naplemente a Ligur-tengeren. MTVA/Bizományosi: Lehotka László *************************** Kedves Felhasználó! Az Ön által most kiválasztott fénykép nem képezi az MTI fotókiadásának, valamint az MTVA fotóarchívumának szerves részét. A kép tartalmáért és a szövegért a fotó készítõje vállalja a felelõsséget. Fotó: Lehotka László
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A tengeri élővilágra nézve súlyos következményekkel járhat a Földközi-tenger térségében tapasztalható hőhullámok sorozata – figyelmeztettek klímakutatók, akik az óceánok legalább harminc százalékának védelmét sürgették.

A távirati iroda tudósítása szerint Barcelonától Tel-Avivig az év ezen időszakában megszokotthoz képest három-öt Celsius-fokkal magasabb hőmérsékleteket mérnek. A tudósok szerint a Földközi-tenger vizének hőmérséklete rendszeresen meghaladta a 30 Celsius-fokot egyes napokon.

A tengeri hőhullámokat az óceáni áramlatok okozzák, amelyek révén meleg vízfelületek keletkeznek. Az időjárási rendszerek és a légköri hő szintén növelhetik a víz hőmérsékletét. Azonban a tengeri hőhullámok, akárcsak a szárazföldi hőhullámok, hosszabbak, gyakoribbak és intenzívebbek lettek az ember által okozott éghajlatváltozás miatt.

 

Joaquim Garrabou, a barcelonai Tengeri Tudományok Intézetének kutatója szerint nagyon aggasztó a helyzet, és azonnali beavatkozásra van szükség a klímaváltozás hatásainak csökkentésére.

 

Garrabou is tagja annak a kutatócsoportnak, amely a közelmúltban publikálta a 2015 és 2019 között a Földközi-tengeren tapasztalt hőhullámokról szóló jelentést. Mint hangsúlyozták, ezek a jelenségek a tengeri fajok tömeges pusztulását okozták.

A Global Change Biology című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a pusztulásban mintegy ötven faj, köztük korallok, szivacsok és hínárok érintettek a több ezer kilométernyi földközi-tengeri partvidék közelében.

A Földközi-tenger keleti medencéjében különösen súlyos a helyzet. Az Izrael, Ciprus, Libanon és Szíria partvidéke melletti vizek a Földközi-tenger legforróbb forró pontjai

– mondta Gil Rilov, az izraeli Oceanográfiai és Édesvízi Kutatóintézet tengerbiológusa, a tanulmány egyik társszerzője. A víz felszínének nyári átlagos hőmérséklete mostanában tartósan 31 Celsius-fok fölött van – tette hozzá.

A kutatók szerint a biológiai sokféleség csökkenése várható a következő években a Földközi-tenger nyugati részén, a Görögország, Olaszország és Spanyolország környéki vizekben is.

Garrabou emlékeztetett arra, hogy a tengerek a Föld felesleges hőjének kilencven százalékát, valamint a fosszilis tüzelőanyagok miatt a légkörbe kerülő szén-dioxid harminc százalékát elnyelik. Ez védi a bolygót a még durvább éghajlati hatásoktól. Ezt a védelmet az óceánok és a tengerek azonban csak egészségesen tudják biztosítani, és mostanára az óceánokat egészségtelen és diszfunkcionális állapotba sodortuk – hangsúlyozta.

 

A kutatók szerint a politikai döntéshozóknak garantálniuk kell, hogy a tengeri területek harminc százalékát megvédik az emberi tevékenységektől, például a halászattól, ami esélyt adna a fajok regenerálódására és gyarapodására.

 

Jelenleg a Földközi-tenger területének csupán mintegy nyolc százaléka áll védelem alatt.

Az aszállyal, terméskieséssel és erdőtüzekkel járó szárazföldi hőhullámok a Földközi-tenger medencéjének számos országában mindennapossá váltak. A tudósok szerint azonban a tengeri hőhullámok is súlyos következményekkel járhatnak a Földközi-tengerrel határos országok és az ott élő több mint ötszázmillió ember számára. A halállomány elfogy, a turizmusra pedig negatív hatással lesz, mivel a pusztító viharok a szárazföldön is gyakoribbá válhatnak.

Bár a Földközi-tenger a Föld vízfelszínének kevesebb mint egy százalékát teszi ki, a térség a tengeri biodiverzitás egyik fő élőhelye, ahol az ismert tengeri fajok 4–18 százaléka található.

A leginkább érintett fajok némelyike kulcsfontosságú a tengeri élőhelyek sokféleségének fenntartásában. A felmelegedés hatására veszélybe kerülnek az olyan fajok, mint a neptunfű (Posidonia oceanica), amely hatalmas mennyiségű szén-dioxidot képes elnyelni és élőhelyül szolgál vagy a korallzátonyok, amelyek szintén otthont adnak az élővilágnak.

A kutatók a fajok pusztulását a felszíntől 45 méteres mélységig vizsgálták, ahol a feljegyzett tengeri hőhullámok kiugróak voltak. A hőhullámok a Földközi-tenger felszínének több mint kilencven százalékát érintették.

A Földközi-tenger felszínének hőmérséklete 1982 és 2018 között évtizedenként 0,4 Celsius-fokkal emelkedett, az elmúlt évtizedben évente mintegy 0,05 Celsius-fokkal nőtt. A szakértők hangsúlyozták, hogy akár töredék fokok is katasztrofális hatással lehetnek a tengerek és óceánok egészségére.

A tanulmány szerint az 1980-as évek óta az érintett területek is növekedtek, és mostanra a Földközi-tenger nagy részét lefedik.

Nem az a kérdés, hogy a természet túléli-e, mert a biodiverzitás megtalálja a módját, hogy talpra álljon a bolygón. A kérdés az, hogy ha ebben az irányban haladunk tovább, lesz-e hely a világon, ahol a társadalmunk, az emberiség élhet

– fogalmazott Garrabou.

Borítókép: Naplemente a Földközi-tengeren (Fotó: MTVA bizományosi/Lehotka László)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.