A nem őshonos, azaz inváziós jövevények közül az elmúlt napokban a csípőszúnyogokról, elsősorban az ázsiai tigrisszúnyogról esett a legtöbb szó. Azért, hogy tudjuk, hol jelentek meg ezek a jövevények, hazai terjedésüket felmérő programot indított a Magyar Kutatási Hálózat Ökológiai Kutatóközpontja.
A három vizsgált faj – az ázsiai tigrisszúnyog, az ázsiai bozótszúnyog és a koreai szúnyog – aktívan csípi az embert, a házi- és vadállatokat, a kétéltűeket, a hüllőket és a madarakat. Ezzel állatról emberre terjeszthetnek olyan kórokozókat, amelyeket az őshonos csípőszúnyogok nem hordoznak. Egy ilyen kórokozó magyarországi megtelepedésének feltétele, hogy az inváziós fajokból nagy egyedszámú, stabil populáció legyen jelen. A kutatók 2021-ben 1160 szúnyogot kaptak, közülük 407 ázsiai tigrisszúnyog, 86 ázsiai bozótszúnyog, 54 pedig koreai szúnyog volt.
Az ázsiai tigrisszúnyogot legtöbbször Budapestről és környékéről jelentették, de szórványosan a Dunántúlon is jelen volt. A legtöbb ázsiai bozótszúnyogot is Budapestről és környékéről jelezték, ám elszórtan Nyugat-Magyarországon és az északi országrészben is találtak ilyen fajt. A legtöbb koreai szúnyogot pedig Budapest mellett, a várostól északkeleti irányban található településekről kapták, valamint elszórtan a nyugati országrészből jelentették őket.
Szúnyogok és kórokozók
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) az elmúlt időszakban a járványügyi jelentőrendszeren keresztül szerzett tudomást több nyugat-nílusi láz megbetegedésről. A nyugat-nílusi láz hazánkban minden évben szezonálisan (június–november) előforduló, szúnyogok által terjesztett betegség. A központ szerint az ázsiai tigrisszúnyog képes a nyugat-nílusi láz terjesztésére is, de annak elsődleges terjesztői leginkább a Magyarországon honos szúnyogok, mint például a dalos szúnyog, de más hazai szúnyogfajokban is kimutatták már a vírust.
A nyugat-nílusi vírussal fertőzöttek legtöbbjénél a fertőzés tünetmentesen zajlik, néhány százalékban enyhe, influenzaszerű tünetek jelentkeznek, amelyek többnyire három–hat nap alatt maguktól gyógyulnak. Bizonyos esetekben idegrendszeri tünetek léphetnek fel, melyek leggyakrabban idős embereket érinthetnek. A fertőzés a szúnyogcsípéssel emberről emberre nem terjed, de szervdonációval és vérátömlesztéssel átadható. (A szervdonációval és vérátömlesztéssel történő terjedés megakadályozása érdekében a diagnosztizált fertőzések környezetében ezért korlátozzák a véradást.)
Az NNGYK azt kéri, mindenki védekezzen a szúnyogcsípések ellen. Viseljenek hosszú szárú, hosszú ujjú ruházatot, hogy csökkentsék a csípésnek kitett bőrfelületet. A szabadban használjanak rovarriasztó szereket, a nyílászárókra szereljenek rovarhálót. Mivel a szúnyogfajok egy része nem kötődik természetes vizes élőhelyhez, városi környezetben is sikeresen kifejlődnek. Ezek a szúnyogok esős időjárást követően országszerte megjelenhetnek a településeken. Ezért kiemelten fontos a kerti vízgyűjtők megszüntetése, amelyek a szúnyogok szaporodását segítik.
