A csípőszúnyogok után az ázsiai lódarázs is megjelent hazánkban

A nem őshonos növények és állatok egyre nagyobb problémát jelentenek a Kárpát-medencében. Néhány napja Győr-Moson-Sopron vármegyében fogták be a méhcsaládokat veszélyeztető ázsiai lódarázs első példányát. Emberre veszélyes kórokozókat terjeszthetnek azok a szintén nem őshonos csípőszúnyogok, amelyek évek óta jelen vannak az országban.

Climate change, deforestation, and urbanization are some of the major risk factors behind the increasing number of outbreaks of viruses such as dengue, Zika, and chikungunya around the world, warns a study by the World Health Organization. The study says the incidence of infections caused by these mosquito-borne illnesses, which thrive in tropical and subtropical climates, has grown dramatically in recent decades. The report says cases of dengue have increased from just over half a million globally in 2000 to 5.2 million in 2019. A female Aedes albopictus (Stegomyia albopicta) , also known as the (Asian) tiger mosquito or forest mosquito is in the process of acquiring a blood meal from a human host at Tehatta, West Bengal; India on 13/04/2023. (Photo by Soumyabrata Roy/NurPhoto) (Photo by Soumyabrata Roy / NurPhoto / NurPhoto via AFP) Fotó: Soumyabrata Roy /AFP

Az NNGYK azt kéri, mindenki védekezzen a szúnyogcsípések ellen. Viseljenek hosszú szárú, hosszú ujjú ruházatot, hogy csökkentsék a csípésnek kitett bőrfelületet. A szabadban használjanak rovarriasztó szereket, a nyílászárókra szereljenek rovarhálót. Mivel a szúnyogfajok egy része nem kötődik természetes vizes élőhelyhez, városi környezetben is sikeresen kifejlődnek. Ezek a szúnyogok esős időjárást követően országszerte megjelenhetnek a településeken. Ezért kiemelten fontos a kerti vízgyűjtők megszüntetése, amelyek a szúnyogok szaporodását segítik.

Nem számítottak az ázsiai lódarázsra

Nem meglepő módon – igaz, a vártnál kicsit hamarabb – Magyarországon is megjelent az ázsiai lódarázs – tette közzé pár napja az Országos Magyar Méhészeti Egyesület. Az ázsiai lódarazsat 2004-ben Kínából hurcolták be Európába. Először Délnyugat-Franciaországban bizonyították a jelenlétét, azóta egész Franciaországban elterjedt, majd Németországon és Olaszországon keresztül közelített felénk. Megjelenése nem volt kérdés, azonban mivel ausztriai jelenlétéről nem volt hivatalos információ, a szakma a felbukkanására később számított.

Az első hazai észlelés Győr-Moson-Sopron vármegyéből érkezett. „Márta Tamás kimlei méhész és méhegészségügyi felelős augusztus második felében figyelte meg és fogta be a faj első magyarországi példányait” – olvasható a Magyar Természettudományi Múzeum (MTTM) augusztus 29-i blogbejegyzésében. Megtelepedése azért problémás, mert ez a faj előszeretettel vadászik háziméhekre.

A kelet-ázsiai eredetű harlekinkaticát Nyugat-Európába tudatosan telepítették a levél­tetvek elleni védekezés céljából, onnan viszont saját erejéből terjeszkedett tovább kelet, dél és észak felé, így érte el hazánkat is 2008-ban. 2011-től tekinthetjük özönfajnak, mert ettől kezdve jelentkezik óriási egyedszámban. Észak-Amerikában és Nyugat-Európában durván visszaszorította az őshonos katicabogár­fajokat, de újabb vizsgálatok szerint ez a hatása csökkenni látszik. Az ökológiai és gazdasági hatásokon túl más, váratlan hatása is volt ennek az özönfajnak: 2019. október 20-án a SzabolcsSzatmár-Bereg megyei Nagyhódoson nem lehetett megtartani a misét, mert a templomot elárasztották a harlekinkaticák.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával tavaly megjelent, 118 Magyarországon előforduló inváziós állatfajt bemutató kiadvány szerint az Európai Unióban éves szinten 12 milliárd euróra becsülik az özönfajok által okozott károkat, illetve az azokkal kapcsolatos költségeket. Ebbe természetesen nemcsak az állat-, hanem a növényfajok negatív hatásai is beleértendők. Egy másik adat: az amerikai ökörbéka és a barna fakígyó 1986 és 2020 között 16 milliárd dollár kárt okozott a világban.

Borítókép: Ázsiai tigrisszúnyog akcióban. Veszélyes kórokozókat terjeszthet (Fotó: AFP/Soumyabrata Roy)