Hogy mi vonzhatta ide az egykori embereket? A mészkődomb harminc méterre emelkedik ki a környezetéből, ami nem túl magas, ellenben jól védhető. Másik előnye, hogy két bővizű patak folyik a lábánál, amin még a XIX. században is vízimalmok működtek. Az erődítmény mellett szólt, hogy már a középkorban fontos kereskedelmi útvonal volt a mostani nyolcas főút nyomvonala.
Miért épült a vár? A régész szerint valószínűleg azért, mert már korábban is itt lakhatott a vidék nemesi családja. Az elmúlt években egy nemesi lakóhely, egy kőalapra emelt, fából készült udvarház nyomait tárták fel. Az Árpád-kor végén nagyon sok vár épült, Nagy Szabolcs Balázs feltételezi, hogy az akkori tulajdonos nem akart lemaradni a többiektől. A védhetőség mellett rangot is adott a vár a tulajdonosának.
A magyar történelem nagy eseményei nem ehhez a várhoz kötődnek, de a régész szerint éppen ezért érdekes ez az erődítmény. Szokatlan, hogy egy templom és udvarház köré várat húznak fel. Ez nem lehetett jogszerű, inkább megtűrt cselekedet. Az ásatást az elmúlt években a Nemzeti Kulturális Alap és a helyi önkormányzat támogatta. Az elmúlt egy-két évben a pályázati támogatás a szükséges önrész miatt nem volt elérhető. A munka mégis folytatódik, köszönhetően annak, hogy a régészek ingyen lakhatnak a faluban, ellátásukról pedig naponként mindig más család gondoskodik - főz a hegyen dolgozóknak meleg ételt.
A leletek a Veszprém vármegyei múzeumba kerülnek, de a helyiek nem titkolt célja, hogy Bándon is bemutathassák azokat.
Vártörténet
A terület gazdája az Árpád-korban az Atyusz nemzetség volt, majd átkerült az Igmánd nembéli Andráshoz, aki kegyvesztett lett, birtokait IV. Béla elkobozta és egy bánnak adományozta. 1270-ben V. István visszaadta a birtokokat András fia Miklósnak, de 1279-ben IV. László ismét a bánnak adta azt.
A vár 1279 és 1309 között épülhetett. Az Árpád-ház 1301-es kihalása utáni anarchiában az Essegváriak Károly Róbert oldalára álltak, ami árulásnak minősült az Anjou-ellenes liga szemében. A Károly Róbert elleni hadjárat során Essegvárat megostromolták, a vár urát lófark mögé köttetve kivégezték. Közben az Essegváriak vámszedési jogot kaptak, ami hatalmas adomány volt, mert ezeken az utakon folyt a kereskedelem Buda–Itália, illetve Buda–Graz között.
Zsigmond király 1401-ben az ellene szőtt összeesküvésben való részvétel miatt elvette a várat a tulajdonosoktól. Majd újabb pereskedés következett, a vár kanossza járásában apró szerepe Kinizsi Pálnak is volt. A vár hanyatlása 1499 után indul el. A török várháborúk korában már nem szerepelt, Essegvár valószínű pusztulása a szomszédos Veszprém 1552-es török ostromára tehető. 1641-ben már romként említik. Rómer Flóris 1859-ben felmérte a várromot: egy félig meddig álló tornyot és a falak omladványait találta.
Borítókép: Őskori kőeszközök, római kori érmék és középkori leletek egyaránt előkerültek az elmúlt években Essegváron. (Fotó: Teknős Miklós)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!