A bácskertesi vadásztársaság arra kéri az állampolgárokat, ha fegyvert találnak a környéken, vigyék el az egyesülethez, mert egy vadásztársuk puskáját elvitte egy szarvas.

Végre kiderült a hosszú élet titka
A 101 éves táplálkozási szakértő elárulta.
A bácskertesi vadásztársaság arra kéri az állampolgárokat, ha fegyvert találnak a környéken, vigyék el az egyesülethez, mert egy vadásztársuk puskáját elvitte egy szarvas.
A szemtanúk elmondása szerint egy vadászcsoport egyik tagja váratlanul egy hatalmas, 300 kilós szarvassal találta szemben magát.
A 38 éves férfi, hogy megvédje magát, a puskáját keresztbe tette maga előtt, aminek a szíja belecsavarodott az állat agancsába.
Az elsőre hihetetlennek tűnő eset múlt vasárnap történt a bácskertesi mezőkön – az esetet a delhir.hu oldalán vette észre a Bors.
A szorult helyzetből végül a vadász és a szarvas is jól jött ki, hiszen azt mindketten sérülések nélkül megúszták. A férfi ugyanakkor elveszítette a sörétes vadászpuskáját, amit a szarvas elvitt magával. A helyi vadásztársaság arra kéri az állampolgárokat, ha fegyvert találnak a környéken, vigyék el az egyesülethez.
Svédasztalként szemezgetnek a legelőről a szarvasmarhák
A pásztorok bevonásával végzett vizsgálatból kiderült, hogy a szarvasmarhák száznál is több növényfajt ismernek fel és mindegyikhez más módon viszonyulnak a legelőn – tájékoztatta az Ökológiai Kutatóközpont.
A kutatás eredményeit nemrég publikálták az Ökológiai Kutatóközpont munkatársai és a vizsgálatban közreműködő pásztorok a Journal of Applied Ecology című szaklapban. A cikk újszerű módon kapcsolja össze a pásztorok tudományát az ökológiai, a mezőgazdasági és a természetvédelmi kutatásokkal.
A beszámolóból, amelynek szerzői Molnár Zsolt ökológus és kollégái, valamint Máté János és Sáfián László pásztorok voltak, kiderül, hogy a marha mindegyik növényhez más módon közelít: valamelyiket annyira szereti, hogy odalép hozzá vagy odahajtja a fejét, más fajokat türelmesen fogyaszt.
De vannak olyanok is, amelyeket csak valami finomabbal együtt hajlandó „bekanyarítani”, vagy csak aprókat harap belőle, vagy éppen csak a virágát szereti. Emellett sok olyan növényfaj is van, amelyeket csak megszagol vagy egyszerűen kikerül, míg egyeseket annyira nem szeret, hogy kirázza őket a szájából, ha az véletlenül odakerül.
„Azaz a jószág válogatós, a legelőről mint svédasztalról szemezget” – írják a szerzők. A tanulmány szerint a marhának tízféle viszonya volt a legelő 117 vizsgált növényfajához, láthatóan felismerte az egyes fajokat. A több évig tartó vizsgálatban a kutatók csaknem 33 ezer esetben dokumentálták a marha „fűharapását”.
A kutatók a pásztorok tapasztalatait használták fel. Mint írják, a pásztornak birtokában van a tudomány, amellyel a marha kívánságát, ízlését befolyásolni tudja. Pásztorolva a jószág olyan növényeket is megeszik, amelyeket annyira azért nem kedvel. A pásztor tudja, hogy nem a frissen hajtott üde zöld füvektől, hanem a tápanyagokban tartalmasabb, de szárazabb, bizonyára íztelenebb fűtől hízik jobban a jószág. A jól pásztorolt állat ezért jobban hízik, jobban neveli a borját, ezért több hasznot is hajt. Azaz a gazdának is hasznos a pásztorok tudománya.
A pásztor folyamatosan figyeli a legelőjét és igyekszik azt úgy karbantartani, hogy egyrészt őszig kitartson a fű, másrészt a következő évben is jól lehessen tartani rajta a jószágot. A pásztor fő feladata, hogy a napi legeltetéssel „menüt” állítson össze és azon vezesse végig a marhát, hogy többet és jobbat egyen, mintha maga kószálna a gyepen. „A nap végén pedig desszert jár neki, például egy finom lóherés folt” – írják.
A tudósok szerint a pásztorolt jószág a természetvédelemnek is sok jót tehet, a védett növények és állatok szempontjából is kedvezőbb lehet a gondos tartás. A pásztor meg tudja akadályozni egyes foltok túllegelését, más helyeken pedig a legelés elmaradását, mindkettő káros lehet sok ritka fajnak. A pásztor és a természetvédő együttműködéseként visszaszoríthatók a túlzottan elburjánzott fajok (például a sás és a nád) vagy éppen a nem őshonos, tájidegen, úgynevezett inváziós növények, például a japánakác.
Az eredményeket a Kiskunsági Nemzeti Park munkatársai közvetlenül fel tudják használni a vizsgált védett területen, a Peszéri-réteken Kunpeszér határában.
A 101 éves táplálkozási szakértő elárulta.
A nyári menük kihagyhatatlan eleme, amit sajnos nagyon könnyű elrontani.
Sokan nem figyelnek rá, pedig ezen az apróságon múlik a hűtő élettartama.
Kimagozza a dinnyét evés előtt, vagy a magokkal együtt eszi meg?
„Ne osszák meg a nevemet!” – tiltakozik a Csík Zenekar énekesnője a Pride-os visszaélés miatt
Itt a bejelentés az orosz-ukrán háború végéről
Mihályfi Luca pocakját megvillantva jelentették be Hegyes Berciék a csodálatos örömhírt
Kiderült az igazi ok: nem szimplán az atom miatt támadták meg Iránt – Londonig is elérnek a rakéták
A japán Baba Vanga jóslata miatt tömegesen mondják le az emberek az utazásaikat
Menczer Tamás: Zelenszkij kormányváltást akar, Brüsszel titkosszolgálati akciókra készül Magyarország ellen
Orbán véresszájú ellenfele leleplezte Magyar Péter ördögi tervét
Nem hagymán vagy a húson múlik! Ez az apró lépés a tökéletes pörkölt titka
A saját származását köpi szembe Zelenszkij
Orbán Viktor kiállt a Csík zenekar énekesnője mellett, akit elárasztottak a gyűlölködő kommentek
Kiderült Zelenszkij ördögi terve
Egyszerű kérdés nehéz válasszal: honnan jöttek az atomok?
A 101 éves táplálkozási szakértő elárulta.
A nyári menük kihagyhatatlan eleme, amit sajnos nagyon könnyű elrontani.
Sokan nem figyelnek rá, pedig ezen az apróságon múlik a hűtő élettartama.
Kimagozza a dinnyét evés előtt, vagy a magokkal együtt eszi meg?
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.