A biológusok régóta próbálják megfejteni, hogyan fejlődhetett ki a Földön egyidejűleg ilyen sok faj, miközben egyetlen sem vált uralkodóvá.
Az egyik elmélet szerint egyrészt vannak olyan fajok, amelyek szűkös források esetén sok táplálékot tudnak megszerezni, más fajok viszont gyorsan nagyobb mennyiségű táplálékot tudnak elraktározni, amikor felesleg van.
Eddig erre az elméletre alig léteztek kísérleti bizonyítékok – mondta Mridul Thomas, a Genfi Egyetem tudósa. A svájci-dán kutatócsoport ezért az egysejtűektől az emlősökig több mint 500 szárazföldi és vízi faj esetében vizsgálta, milyen gyorsan tudnak szerezni és elraktározni táplálékot szűkös és bőséges források esetén.
A meglepő eredmény szerint azok az organizmusok, amelyek kevés táplálék mellett eredményesek, akkor is a legjobbak, amikor bőséges mennyiségben áll rendelkezésre élelem – közölték a tudósok az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) bemutatott tanulmányukban.
„Kutatásunk nem ad magyarázatot a biológiai sokszínűségre, de megkérdőjelez egy erről szóló elméletet” – mondta Thomas.
A szakértők felvetettek egy új elméletet: a rizikóvállalás kompromisszumát. Eszerint egy faj akkor jut több táplálékhoz, ha mohón és lelkesen keresi, mindegy, hogy szűkösek vagy bőségesek-e a források. Ezzel azonban azt kockáztatja, hogy felhívja magára a rá vadászó ellenség figyelmét és őt eszik meg.
„Néha azonban jó elkerülni ezeket a kockázatokat” akkor is, ha ez kevesebb táplálékot jelent – mondta a genfi kutató. Ezt az új elméletet egy újabb vizsgálat során kell még ellenőrizni, de a tudósok szerint ez magyarázatot adhat megfigyelésükre.
