Kötelező óvoda: kevesebb lett a gyerek

Kétezer-háromszáz kicsinek kértek felmentést az intézménybe járás alól.

– A létszámcsökkenés egyik fő oka az lehet, hogy a hátrányos helyzetű, mélyszegény családok jó része feltehetően még mindig nem tud arról, kötelező óvodába járatnia a harmadik életévét betöltött gyermekét, így sokan közülük valószínűleg nem is teljesítik óvodakötelezettségüket – mondta lapunknak Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke. A szakember reméli, hogy ez a felzárkózás szempontjából rendkívül fontos intézkedés a későbbiekben eléri célját, és a következő években nő majd az óvodások száma, mert a települések jegyzői értesítik azokat a szülőket, akik még nem vitték gyermeküket az óvodába. A nagycsoportok kiürülése kapcsán megjegyezte: a köznevelési törvény leszállította a tankötelezettség korhatárát, így a szülő már nem dönthet szabadon arról, hat évet betöltött gyereke maradjon-e még egy évet az óvodában. Ha megfelel a szakértői vizsgálaton, iskolába kell mennie.

A legfrissebb köznevelési adatokból egyébként kiderül, hogy csökkent az általános iskolába járó gyerekek száma is: nappali rendszerű oktatásra összesen 745,1 ezer tanuló jár, ami 3,4 ezerrel kevesebb az előző tanévi létszámnál. A sajátos nevelési igényű gyerekek száma 53,6 ezer fő, közülük az integráltan oktatottak aránya 68,8, a gyógypedagógiai tanterv szerint külön osztályban oktatottaké pedig 31,2 százalék. Általános iskolai felnőttoktatásban 2,3 ezer fő vesz részt. Az általános iskolákban összesen 77,1 ezer pedagógus dolgozik, ami 1,4 ezer fővel több, mint az előző tanévben, vagyis csökkent az egy pedagógusra jutó tanulók száma, jelenleg 9,7 diák jut egy tanárra. Mérsékelt létszámcsökkenés tapasztalható az alapfokú művészeti oktatásban is: ilyen képzésben jelenleg 229,1 ezer gyerek vesz részt, 3,4 ezerrel kevesebb, mint az előző évben.

Kevésbé pozitív ugyanakkor, hogy az idei tanévben 5,2 százalékkal csökkent a középfokú oktatásban részt vevő tanulók száma. A létszámváltozás nem egyformán érinti a különböző típusú képzéseket. A szakiskolákban apadt leginkább a létszám (14,3 százalékkal). A szakközépiskolákban 4,7 százalékos, a gimnáziumokban pedig alig 0,8 százalékos csökkenést mértek. Jelenleg a középfokú oktatásban részt vevő diákok 40,5 százaléka tanul gimnáziumokban, 40,3 százaléka szakközépiskolákban, míg szakiskolákba a tanulók 19,2 százaléka jár. A középfokú felnőttoktatásban is csökkent a létszám, 5,6 százalékkal. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által fenntartott óvodákba, iskolákba a gyerekek 47,1 százaléka jár, míg a Nemzetgazdasági Minisztérium szakképző intézményeibe 12,4 százalékuk. Az önkormányzati óvodákhoz, iskolákhoz a gyerekek 18,6, az egyházi intézményekhez 12,9 százaléka tartozik. Alapítványi, illetve magánintézményekbe a gyerekek 6,2 százaléka jár.

Január 1-jétől bevonják a felsőfokú végzettségű bölcsődei kisgyermeknevelőket is a pedagógus-előmeneteli rendszerbe, ez csaknem kilencszáz embernek jelent átlagosan havi nettó 40-60 ezer forintos béremelkedést – emlékeztetett Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára. Hozzátette: a pedagógus-életpálya csak a felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelőkre terjed ki, de próbálnak ösztönző megoldást találni azoknak a dolgozóknak is, akik vállalják a felsőfokú végzettség megszerzését. Mint arról lapunk korábban beszámolt, a hatezer kisgyermeknevelőből mindössze 886 diplomás, vagyis a béremelés csak a gondozók 14 százalékát érinti