Matolcsy György: A magyar pénzügyi átjáró

Magyarország 2010 utáni sikeres geopolitikája, valamint gazdaság- és pénzpolitikája eredményeként képes lehet az új, kettévált globális pénzügyi rendszerben egy Nyugat–Kelet között működő pénzügyi központ, „átjáró” megépítésére.

Átjárók a kettős világokban

A geopolitikai fordulatok következtében kettéváló világgazdaság kettős pénzügyi rendszert hoz létre, amely a versengés és szembenállás mellett kereskedelmet és együttműködést is igényel, ezért közvetítők és „átjárók” épülnek ki közöttük.

Az amerikai–szovjet hidegháború idején Ázsiában és Európában egyaránt létrejöttek átjárók. Ott Hongkong és Szingapúr, itt Helsinki és Bécs működtek átjáróként. Svájc különlegesen hatékony pénzügyi átjáróként működik, mert minden időben és nagyjából mindenki számára nyitott.

2021 óta fokozatosan alakul ki a G-2 világgazdaság és annak kettős pénzügyi rendszere. Egy dollár- és egy renminbiközpontú, kettős pénzügyi rendszer felé tartunk, ahol a digitális jegybanki pénzek fedezete jelentős részben újból nyersanyag, energia és arany lehet.

Ha egy ország képes közvetítőként, átjáróként működni a két szembenálló világ között, akkor sokat nyerhet, mert a békés kereskedelem általában jobban emel, mint a háborús szembenállás. A korábbi sikeres közvetítők közül a most kialakuló kettős világrendszerben azonban nem mindenki képes folytatni a működését, ezért újakra lesz szükség (erről szól Pozsár Zoltán javaslata).

2021 után több ország/város esélyes új átjáróként működni földrajzi helyzete, geopolitikai stratégiája, gazdasági ereje, a pénzügyi rendszer fejlettsége, illetve kulturális tőkéje alapján. Új átjárók alakulhatnak ki Ázsiában (India, Dél-Korea, Japán), a Közel-Keleten (Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia, Izrael) és Európában (Magyarország, Szerbia, esetleg eurózónából távozó országok).

Magyarország mint pénzügyi átjáró

Minket elsősorban a 2010 óta követett geopolitikai stratégiánk tehet esélyessé az „átjáró” megépítésére, ezen belül egy Nyugat–Kelet közötti pénzügyi közvetítőközpont felépítésére. Az eddigi magyar geopolitikai siker lényege, hogy a Nyugat részeként, nyugati szövetségi/együttműködési szervezetek tagjaként is megőriztük mozgásterünket a keleti együttműködéshez. A relatív geopolitikai függetlenség nem csupán a külpolitika, de a gazdaság- és pénzpolitika területén is fennáll.

A belső politikai kiszámíthatóság, a regionális szövetségek (V4, Szerbia), a nagyhatalmakkal fenntartott „párhuzamos” együttműködések, az EU-piacok elérése, a dinamikus GDP-növekedés, az FDI-vonzás képessége, a nemzeti fizetőeszköz, a jelentős aranytartalék, valamint a jegybanki „vegyes”, nyugati és keleti devizatartalék-forrás tehetik alkalmassá Magyarországot a két világ között közvetítőközpont megépítésére.

Még nagyobbak azonban azok az erőforrások, amelyekben Magyarország bővelkedik, de eddig nem vagy csak csekély mértékben használta ki őket.

Nézzünk néhány ilyen tartalékot, amelyek erőteljesebb kihasználásával még jobb képességekkel rendelkezhetünk az átjáró-közvetítő feladatok ellátására. Ezek:

 – Az EU-átlagot gyorsan közelítő, elérő, majd meghaladó GDP-növekedés, fenntartható szerkezetben. A gazdasági dinamika támogatja a pénzügyi rendszer kifejlődését és  – a pénzügyi közvetítői képességek megszerzését.

 – Folyamatosan pozitív folyó fizetési mérleg felépítése, ami jót tesz a pénzügyi egyensúlyoknak, és táplálja a tőke- és pénzpiacok bizalmát.

 – Biztonságos és hatékony energiarendszer, ami a digitális jegybanki pénzek alapját erősíti.

 – Folyamatosan tovább bővülő aranytartalék, ami a G-2 világgazdaságban pénzügyi biztonságot ad, így tovább erősíti a bizalmat.

 – Okos védelmi erő, ami – Svájchoz hasonlóan – azt sugallja, hogy a hazai katonai erő elegendő az esetleges helyi ütközések kezelésére.

 – Elismert egyetemek, amelyek vonzzák a G-2 világgazdaság mindkét oldaláról a tehetségeket.

 – Világszínvonalú digitalizáció, ami nélkül sem a pénzügyi közvetítés, sem a többi ehhez szükséges terület nem lehet versenyképes.

 – Folyamatos és fejlett FDI-beáramlás, jelentős multinacionális vállalati központok jelenléte, amelyek használják és beépítik az „átjáró” szolgáltatásait.

 – Folyamatosan bővülő, fejlett piaci és pénzügyi képességgel rendelkező munkavállalói csoport, amit a jelentős szellemi és anyagi tőke feltételekhez kötött célzott bevándoroltatása is segít.

 – Vonzó életminőség, fenntartható környezet és társadalom, ami itthon tartja a képzett, motivált népességet, miközben a fejlett életszínvonalon felül kínál többletet az élet munkán kívüli területein.

A magyar pénzügyi átjáró megépítése politikai függetlenséget, üzleti szabadságot, valamint széles gazdasági és pénzügyi döntési mozgásteret igényel. Előfeltétele ezért, hogy mindkét világ elismerje, sőt támogassa működését.

P. S.

„Nincs annál élvezetesebb, mint megvalósítani a lehetetlent” – Walt Disney.

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke

A Magyar Nemzeti Bank elnökének összes írása a magyarnemzet.hu/rovat/PC19 oldalon olvasható.

Borítókép: illusztráció (Fotó: Flickr)