Miklósi tahósági indexe

A libernyákság egyik prototípusa.

Puskás Stadion felvidéki gyerekek Forrás: Facebook/M4 Sport

Az egyik ultraliberális véleményportálon Miklósi Gábor újságíró áradozott arról, hogy bezzeg a RTL Klubon milyen megindító és zseniális módon énekelték a Himnuszt szilveszteréjjel. Hogy ott aztán liberálisan multikulturális volt minden és mindenki, aki és ami egy normális országban számíthatna. Énekelt ott „egészségügyis, roma kislány, mozgás- és értelmi sérült, krisnás (vagy valami olyasmi), nyugdíjas, rendőr”. De persze az egész csak ideológiai science fiction, nem számítunk normális országnak, hiszen ez a balkáni pusztulat itt egy szimpla óegygé (vagy valami olyasmi).

Nincs semmi gondom a multikulti kórussal, virágozzék ilyen virág is.

Gond a cikk szerzőjével van. Hát nem bicskanyitogató, hogy az a Miklósi Gábor papol most pátoszba ájult szemekkel az összefogás magyarországi lehetőségeiről, aki azzal vált hírhedtté, hogy a Nélküled című dal előadásakor a Puskás Aréna stadionavatóján tüntetően ülve maradt?! Pedig az a dal és az az előadás valóban lélekemelő volt, még tévén keresztül nézve is beleremegett minden magyar, ahogyan azt a dunaszerdahelyi gyerekek énekelték a stadion gyepszőnyegén. Abban a néhány percben minden benne volt, amit közösségi élménynek lehet nevezni. Az egész stadion felállt, könnyes szemekkel énekelte egy emberként a dalt.

De ez a szerencsétlen Miklósi ülve maradt. Milyen rossz is lehetett neki! Nyomorultul kivárni a dal végét, minden magyar előtt megszégyenülni, kuporogva számolgatni, mennyi is van még hátra belőle, mikor van már vége. És aztán erről az akciójáról tüntetően hírt is adott, büszkén újságolta, hogy minek állt fel annyi ember, amikor ülve is maradhatott volna, mire fel volt ez a nagy hajcihő, úgyhogy az egész maga volt a nacionalista rettenet, de pont kibírta.

Miklósi tahósági indexe stabilan a maximum tartományban van azóta is, azon az estén egyetlen lendülettel kiakadt, bármit is picsog most közösségi élményről vagy hasonlókról. Miklósi a libernyákság egyik prototípusa (sokan tolonganak ezért a címért), érzéketlenségével minden ünneplő és éneklő embert meggyalázott határon innen és határon túl, de legfőképpen saját magáról állított ki szegénységi bizonyítványt. Pont olyat, amilyen a liberóknak lenni szokott.