Márki-Zay Péter, miután az önellentmondás mocsarába fulladt kampányának köszönhetően egyre távolabb sodródik miniszterelnöki ambícióitól, és a saját frakció lehetősége is elúszott, minden mindegy alapon új kihívást választott magának. Olyan kihívást, melynek teljesítéséhez végre nem kell azon fáradoznia, hogy saját politikai programjának ismertetésével, logikai bukfencektől mentes érveléssel vagy akár csak összefüggő beszéddel töltse ki az időt, míg rá figyel a hallgatóság. Olyan kihívást, melynek eléréshez birtokában van a szükséges adottságoknak és készségeknek.
Ez pedig nem más, mint hogy egyetlen bejelentkezés alatt minél többször tudja kimondani Orbán Viktor nevét – tekintet nélkül a szöveg tartalmi kohéziójára, igazságtartalmára és retorikai minőségére – a Széll Kálmán téren tartott kampánybeszéde során.
