Kemény: Még húsz százalék

Két hét alatt másodszor kapitulált a spanyolok ellen a magyar férfiválogatott, a Kemény Dénes szövetségi kapitány által irányított nemzeti együttes ugyanis az Unicum Kupa zárómérkőzésén elszenvedett 8-5-ös vereség után vasárnap a logronói tornán is alulmaradt a hispánokkal szemben (9-6).Az Európai Nemzetek Ligája csoportmérkőzéseinek negyedik fordulóját a hét végén Kassán rendezik, de a mieink előtte – holnap 18.30-kor a Margitszigeten – az Egyesült Államok Budapesten edzőtáborozó válogatottjával is megmérkőznek.A pólósarmada repülőgépe egyébként hétfő hajnalban szállt le Budapesten, így meglehetősen rövid éjszaka után beszélgettünk Kemény Dénes szakvezetővel.– Miként fordulhatott elő az az igencsak sajátságos eset, hogy a világ egyik legjobb kapusának tartott Rollán a második negyedben megsérül, a helyére beugrik egy kapus a lelátóról, szinte be sem melegít, mi pedig öszszesen három gólt lövünk neki két és fél negyed alatt?– Nos, Andreo a 3-0-ra elveszített második negyedben egyetlen lövést kapott, mert a sok kontrafault miatt szinte fel sem értünk a kapujáig. Ahhoz képest azonban, hogy ő milyen kapus, és a magyar pólósok milyen játékosok, még mindig túl sok védése volt. Nem magyarázkodni akarok, de kabaré, ami a vízben történt. Molnárt például hazafelé, Frankfurtban alaposan leszidtam, hogy center létére miért 4,5–5 méterre van a kaputól, aztán megnéztem a videofelvételt, ahol látszott, hogy Moro hogyan kapta el a torkát, és milyen tisztességtelen eszközökkel tartotta távol a kaputól, a bírók pedig semmit sem fújtak. Ez csak egy példa volt a sok közül.– A tudósításokból úgy tűnt, hogy a játékosok elveszítették a nyugalmukat, pedig sokak szerint a hideg fej az, ami megkülönbözteti ezt az együttest a korábbiaktól. Kásás például az utolsó negyedben rá nem jellemzően kapásból a blokkba vágta a labdát, vagy hogy Steinmetz kétszer passzolta ki tökéletes lövőhelyzetből a labdát.– Kásás említett esete 7-5-ös spanyol vezetésnél történt, nem sokkal azután, hogy 5-5-nél Perez lefejelte őt. Akkorra már valóban frusztrálta a rengeteg téves bírói ítélet, a hideg víz meg sok más miatt is. Egyébként úgy látom, hogy a spanyolok fizikailag nagyon közel vannak a csúcsformájukhoz. Erre a saját játékosaim jelenlegi erőállapotából is következtetni tudok, tudva azt, hogy mire képesek egyénileg Esti-artéék és mire Benedekék. Úgy gondolom, mi még húsz százalékot tudunk fejlődni az olimpiáig hátralévő hetekben, míg a spanyolok legfeljebb tízet. Ennek ellenére jelentősen előttünk járnak egyéni és taktikai felkészültségben, de ez nem is csoda: amíg én még most is keresem a megfelelő csapatot, addig Joan Jane már egy éve tudja, kik utaznak Sydneybe. A spanyolok gyakorlatilag három éve, a kubai Perez érkezése óta ugyanazt játszszák, ami nagy előny. Ha meglesz a mi tizenhármas keretünk is, ugrásszerű fejlődést érhetünk el egyéni és taktikai téren. Igaz, én már az Unicum Kupa után azt hittem, hogy játékban végre nagyot fejlődtünk, ennek ellenére sorozatosan rosszul játszunk. Még a horvátok elleni győztes meccsen is sokat hibáztunk, mintha hiányozna a biztonság, a nyugalom. Persze ezért én is felelős vagyok, mert nem jelölöm ki a keretet.– Arra gondolhatnánk, hogy lényegében a Logronóban szerepelt keret magja alkotja az olimpiára utazó csapatot.– Még legalább két-három hely többesélyes. Úgy kell majd kijelölnöm a keretet, hogy a kulcsjátékosok nem nyújtanak meggyőző teljesítményt, így a kiegészítő emberekről sem kaphatok teljesen reális képet.