Az Európai Unió illetékes bizottsága által 1995-ben, a Bosman-ügyben hozott döntés következtében a tagállamok játékosai nem számítanak többé külföldinek az EU határain belül. A határozat felgyorsította a futballisták átigazolását a közösség államain belül, könnyebbé vált a munkavállalásuk.Az egyesületek érthetően örültek, mert a korlátozott számú idegenlégiós helyekre az Európai Unión kívüli labdarúgókat tudtak szerződtetni, így tovább erősödött játékosállományuk. A leggazdagabb klubok jártak a legjobban az adminisztratív akadályok megszűnésével. De nem panaszkodhatnak az unión kívüli labdarúgók sem, akik iránt megnőtt a kereslet.Az új viszonyok hamar „kitermelték” a maguk, eddig ismeretlen anomáliáit. A harmadik világbeliek körében keresett árucikké vált az uniós útlevél – hiszen ezzel könynyebben juthatnak munkához –, és sok esetben nemcsak a törvényadta lehetőségeket használták ki, hanem a hamisítástól sem riadnak vissza.Az igen erős latin-amerikai kapcsolatokkal rendelkező Spanyolországban sajátos helyzetet teremtett a Bosman-ítélet. A Primera Divisiónban, azaz az első osztályban 98 külföldi futballista rendelkezik közösségi útlevéllel, viszont 63 játékos nem Európában látta meg a napvilágot. Főleg a dél-amerikaiak közül sokan kaptak uniós útlevelet. A spanyol pontvadászatban 54 (!) latin-amerikai játékos kergeti a labdát, legtöbben Argentínából (32), Brazíliából (11) és Uruguayból (7) érkeztek.A spanyol szabályozás elsősorban a tartózkodási időt veszi figyelembe. A dél-amerikaiak közül így lett két év után spanyol útlevél birtokosa Kily Gonzalez vagy Pochettino. Az Athletic Bilbaón kívül – amelyben csak baszkok futballoznak – a Barcelona az egyetlen első osztályú gárda, amelyben nem játszik Európán kívül született uniós állampolgár. A katalánok egyetlen dél-amerikai alkalmazottja, Rivaldo külföldinek számít. Ugyanakkor a gránátkékek a legjelentősebb importőrök uniós játékosokból.A közösségi útlevelek elszaporodásáért azonban elsősorban az olasz törvények a felelősek. A viszonylag tágan értelmezhető itáliai jogszabályok szerint állampolgárságot kaphat az, aki bizonyítja, hogy volt olasz felmenője. Így válhatott a Lazio argentin Verónja olasszá, mivel talált egy üknagyapát Calábriában. Az enyhe olasz törvények gyümölcseként 21 Argentínából érkezett futballista rendelkezik kettős állampolgársággal a spanyol bajnokságban. Még magasabb Franciaországban a közösségi útlevéllel futballozó, de nem Európában született játékosok aránya, amely eléri a 80 százalékot.
ANGOL NYOMOZÁS. A labdarúgó-szövetség két hetet adott a csapatoknak arra, hogy kiszűrjék a hamis útlevéllel játszó idegenlégiósokat. A kezdeményezést támogatásáról biztosította Kate Hoey sportminiszter. A rendelkezésre álló idő alatt a klubok beadványnyal fordulhatnak a bevándorlási hivatalhoz, hogy ellenőriztessék: van-e olyan, EU-n kívüli országból érkezett labdarúgójuk, aki uniós okmányokkal igazolta magát. „A brit futball csak úgy őrizheti meg tekintélyét, ha kizárólag az arra jogosultak lépnek pályára” – mondta Kate Hoey. A hamis útlevelek miatt Franciaországban hat pont levonásával büntették a St. Etienne-t és kettővel a Monacót, de utóbbi klub a fellebbezés után mentesült a büntetés alól. A vétkes játékosok eltiltást kaptak. (MTI)
