- Röplabda -
Ha létezne olyan verseny, amelyet a legszürkébb város kategóriájában írnának ki, akkor a kétes dicsőségért Ostrava nyugodtan harcba szállhatna. A cseh iparváros esetében kizárólag a lehangoló, a szürke, a sivár jelzőket használhatjuk. A szocialista városépítészet minden típusbetegsége fellelhető itt, ám mégis...
Lehet, hogy az esztétikai érzékünk riadtan tiltakozik a környezet láttán, lehet, hogy boldogabb pillanataiban a helybéliek is messze járnak Ostravától, lehet, hogy az egyes városrészeket körbelengő szúró és maró szag csak fokozza az idegenkedést, de az biztos, hogy így is van miért irígykednünk az itteniekre. No, ezt a listát hosszan nem sorolhatnám, de a sportcsarnokaik láttán okkal sóvároghatunk. Az Ostrava elővárosában, Vitkovicében található tízezer férőhelyes létesítmény belülről kifejezetten a jobb létre szenderedett BS-re emlékeztet, míg szomszédságában, a peremkerületi Porubában egy ötezres jégcsarnok található. A B csoport, ahol a magyar válogatott is szerepel, az utóbbi helyszínen lép fel, hiszen a nagycsarnokot érthető okokból a házigazdák csoportmérkőzéseivel igyekeznek megtölteni. Ez a nyitónapon kevésbé sikerült, hiszen a szurkolók alig háromezren gyűltek össze a szlovének elleni bemutatkozásra. Poru-bában talán ha kétszázan szemlélődtek a magyar–olasz mérkőzésen, de ennek is megvolt az előnye, hisz így a maroknyi magyar szurkolótábor hangereje könnyedén betöltöte a csarnokot. Leginkább az első szettben volt minek örülniük az ideruccanó honfitársainknak, hiszen akkor csapatunk, várakozáson felül teljesítve, megszorongatta a háromszoros világ-, négyszeres Európa-bajnokot. Kántorék még 16:13-ra is vezettek, s a sztároknak nagyon meg kellett izzadniuk a lehető legszorosabb, 25:23-as sikerért. Ekkor rendkívül fegyelmezetten játszott a magyar válogatott. A folytatásban azonban csak egy csapat volt a pályán. Az olaszok bombaerős nyitásaikat Szabó Gáborra és Mészáros Dömötörre zúdították, míg Kántort többnyire kerülték. Ezzel a taktikával hatásosan zilálták szét a mieink sorait, és a jelentős különbséget érezve lassan lelkileg is feladta a mérkőzést a csapat. A 14-re és a 13-ra elvesztett játszmákból csak annyi szűrhető le, hogy erőtlen, hit nélküli játékkal senki ellen nem lehet esélye Demeter György szövetségi kapitány együttesének, viszont az első szett arról árulkodott, tökéletes koncentrációval, nagy fegyelemmel meglepetésre is képes lehet a magyar csapat.
A franciák ellen ugyan megint nem a mieink voltak az esélyesek, hiszen a gallok a Világligában az olimpiai bajnok jugoszlávokat is legyőzték egyszer, de akárcsak az olaszok ellen, ismét roppant fegyelmezetten kezdett együttesünk és Veres ragyogó nyitásaival és Tomanóczy sáncaival 9:5-re sikerült elhúzni. Az előny 19:17-ig tartott, aztán a hajrában, miként szombaton az olaszok ellen is, hiányzott a rutin. Három szettlabdát ugyan még hárítottak Kántorék, de a negyediknél tökéletes volt a francia blokk, s ezzel az ellenfél juthatott 1:0-s vezetéshez. Sajnos a folytatás is kísértetiesen hasonlított az előző napi történésekhez. Nyitásfogadásban felülmúlták a mieinket a franciák, s ez azért is szomorú, mert éppen a két olaszországi légiós, Kántor és Mészáros bizonytalankodását jelzi. A 25:18-ra elbukott második játszmát követően azért kiderült, van tartása a csapatnak. A harmadik szettben már 21:11-re vezetett az ellenfél, amikor sikerült rendezni a sorokat, néhány szerva alaposan elbizonytalanította a riválist, s 23:20-ra felzárkóztak Veresék. Ennél többre azonban már nem futott az erejükből.
Bár előre tudtuk, hogy mind a két mérkőzésen az ellenfél sokkal esélyesebb, az azért elgondolkodtató, hogy mindkétszer csak egy-egy játszma erejéig tudott az együttes felnőni a feladathoz. Csodára ma sem számíthatunk, hiszen a 19 órakor kezdődő találkozón a jugoszláv gárda lesz az ellenfél. Holnap szünnap következik, majd szerdán és csütörtökön a németek és a lengyelek ellen dől el, sikerül-e a bravúr, a nyolc közé jutás, ami óriási teljesítmény lenne, s bizonyítaná, nem véletlenül került az Európa-bajnoki döntőbe a magyar válogatott.
Eredmények, B csoport: Olaszország–Magyarosrzág 3:0 (23, 14, 13), Franciaország–Magyarország 3:0 (25, 18, 21) Lengyelország–Németország 3:1, Jugoszlávia–Franciaország 3:2, Olaszország–Németország 3:1. A csoport: Oroszország–Bulgária 3:1, Csehország–Szlovénia 3:1, Hollandia–Szlovákia 3:0, Hollandia– Csehország 3:1, Oroszország–Szlovákia 3:1.
A „KAPITÁNYI HÍDRÓL” NÉZVE. Demeter György szövetségi kapitány az Olaszország elleni mérkőzés után így értékelt: „Az első játszmában megleptük ellenfelünket, de tudomásul kell vennünk a tényeket, amelyeket úgyis tudtunk. Ez az olasz csapat sokkal jobb nálunk.” Aztán kiderült, a gall válogatott is… A tegnapi vereséget követően Stevik Péter, a magyar szövetség főtitkára a következőket nyilatkozta: „Nyitásfogadásban, feladásban és nyitásban is sokat kell javulnunk. Az egyéni teljesítményeken is van mit csiszolni. Mi elsősorban a németek és a lengyelek ellen készülünk, őket kell megvernünk, ha a nyolc közé akarunk kerülni” – mondta a sportvezető. (MTI)
Ősi piramisok Lengyelországban: A neolitikus sírhalmok rejtélye
