Kolonics Györgyöt ösztönzi az ezüst

Az elmúlt évtized egyik legeredményesebb magyar sportolója, a tizenkétszeres világbajnok Kolonics György az idén csak mellékszereplője volt az év végi díjkiosztóknak, ünnepségeknek. A Csepel 29 éves kenusa tavalyi olimpiai győzelme után az idén ugyan nyert Európa-bajnoki aranyérmet, ám a poznani világbajnokságon 500 méteren hatalmas csatában, 23 századmásodperccel kikapott az orosz Maxim Opaljevtől.

-KAJAK-KENU-
A rendkívül sikeres magyar kajak-kenu sportban is kiemelkedő Kolonics György eredményes pályafutása, hiszen nyolc éve lapátol a világ élvonalában. A legjobb éve 1995 volt, akkor öt világbajnoki aranyérmet nyert. Az idén is nagyon keményen készült a világbajnokságra, amelyen egy ezüstérem jutott neki. Vajon hogyan viseli el, hogy ezúttal kevesebb a felhajtás körülötte?
– Érthető, hogy kevesebben keresnek meg – magyarázza –, elvégre a magyar sport sajátossága, hogy csak a győzteseknek jár az átlagosnál nagyobb erkölcsi elismerés. Az viszont érthetetlen számomra, hogy a kajakos Vereckei Ákos, aki harmadszor nyert 500-on világbajnoki aranyérmet – ez hatalmas bravúr! – az év legjobbjainak rangsorában még dobogós helyre sem került. A kajak-kenu sok tekintetben amatőr sportág, ezért nem várhatom el, hogy olyan sztár legyek, mint például a profi ökölvívó Kovács István. Természetesen ennek van jó oldala is, mert az év nagy részében nyugodtan edzhetek, a folyamatos érdeklődés nem tereli el a figyelmemet a munkáról.
Kolonics György tizenkét világbajnoki elsőségével, két olimpiai bajnoki címével számos sportágban világszám lehetne – és gazdag ember. Ezzel együtt sohasem foglalkoztatta a kérdés: mi lett volna, ha más sportot választ?
– Már sokan elmondták, én csak megerősíthetem, hogy csupán az anyagi megbecsülésért képtelenség nemzetközi szinten eredményesen sportolni. Nem akarok nagy szavakat használni, de ha nem érezném jól magam a kenuban, ha nem szeretném a sportágat, akkor talán már a tizedik arany után befejezem. Gazdag ugyan nem lettem, de panaszra sincs okom, mert egyéni szponzoraim, a Renault Hungária és a McDonald’s jóvoltából anyagi gondjaim nincsenek. Ehhez persze évente bizonyítanom kell, mert a kenuból a második-harmadik vonal már nem tud megélni.
A kilencvenes évek közepén a világbajnokok keresztnevét alig-alig ismerték, a legtöbben csak azt tudták: Horváth, Kolonics… Azaz, a verhetetlen kenu kettős. Aztán három éve – a kívülállók számára váratlanul – az aranypáros szétvált.
– A párosban két ember kapcsolata kicsit hasonlít a házassághoz. Amikor Csabával eredményesen szerepeltünk, nem volt semmi gond. Amikor viszont hullámvölgybe kerültünk, feszültebb lett köztünk a viszony. Még az is előfordult, hogy az edzőtáborban nem egy szobában laktunk. A szakítás utáni időszak nekem lett könnyebb, mert én a sportágban, és az élvonalban maradtam. Sydneyben az a tervem is valóra vált, hogy egyesben is olimpiai bajnok legyek. Őszintén mondom, az olimpiai aranyakat nem cserélném el egy tucat világbajnoki elsőségért sem. A kajak-kenuban évente rendeznek világbajnokságot, ezért sokan büszkélkedhetnek gazdag éremgyűjteménnyel, az olimpiai aranynak viszont ebben a sikersportágban is nagy értéke van. Amikor szétváltunk, Csabával sokáig csak ritkán találkoztam. Szeptembertől újra lejár edzeni, azóta együtt futunk, úgy mint régen…
Ludasi Róbert tanítványa abból a szempontból sem sztár, hogy alig-alig tudunk valamit a magánéletéről. Az elmúlt nyáron sokszor láthatták egy csinos lány társaságában, amiből arra következtettek, hogy 29 évesen feladja a legényéletet.
– Erre egyelőre még várni kell. Az elmúlt időszakban több, velem egykorú ismerősömnek született gyereke. Talán ezért, én is egyre többet gondolok a családalapításra. De még nem találtam meg az igazit. Azt a lányt, aki hosszú távon el tudja viselni az élsportolók rendhagyó életét. Hogy milyen az ideális nő? Hát? Fontos, hogy nekem tetsszen. S ne adjon nekem mindenben igazat, kelljen bebizonyítanom, hogy jó, amit gondolok.
Most, az esztendő végén Kolonics György nem tervez hoszszan előre, az életében nem akar jelentős változtatást. Az idei világbajnoki ezüstérem viszont újabb motivációt jelent számára.
– Gondolom, nem kell bizonygatnom, hogy a nemzetközi élmezőny mennyire erős. Éppen ezért érdekes kihívást jelent számomra minden újabb világverseny. Ráadásul jövőre az Európa-bajnokság Szegeden lesz, s három éve már tapasztalhattam, milyen csodálatos hazai környezetben versenyezni. Ha egészséges leszek, akkor indulni akarok az athéni olimpián is. Akkor 32 éves leszek. A tapasztalatok szerint ez ideális versenyzői kor a kenusoknál.