Halaszthatatlan az új aréna

Két esztendővel ezelőtt a 2004-es labdarúgó Európa-bajnokság pályázata kapcsán vetődött fel a Népstadion modernizálása, amely most ismét napirendre került, hiszen Budapest a 2005-ös atlétikai világbajnokságnak és a 2008-as labdarúgó Európa-bajnokságnak is otthont szeretne adni, de a jelenlegi létesítmény egy esetleges UEFA-kupa-döntő vagy Bajnokok Ligája-finálé helyszínének is alkalmatlan.

- Sportpolitika -

Régóta tudjuk, hogy az 1953-ban épült Népstadion már nem felel meg a legmodernebb követelményeknek, sőt az is valószínűsíthető, hogy az új évezred kiemelkedő sporteseményeire nem felújítani kell a létesítményt, hanem újat építeni a helyére, mert az ötvenes években alkalmazott földsáncos alátámasztás nem teszi lehetővé a nagy lelátó befedését. Ez pedig napjainkban már alapkövetelmény a világversenyek helyszínének a kiválasztásakor. Hasonló megoldás miatt kellett elvetni a Kisstadion befedését is, amelyet számos esetben terveztek az építészek, ám valamennyi alkalommal ugyanarra a következtetésre jutottak: a létesítmény nem bírná el a tetőszerkezetet.
A Népstadion esetében érthető érzelmi kötődés azonban aligha lehet gátja a modernizálásnak, hiszen Németországban a jóval nagyobb tradíciókkal rendelkező berlini Olimpiai stadion sem kerülhette el az átépítést, az 1972-es nyári játékok impozáns müncheni stadionja is az alapoktól épül újjá a 2006-os labdarúgó-világbajnokságra, de még a világszerte etalonnak számító londoni Wembley sem maradhatott meg eredeti formájában az örökkévalóságnak.
A legfontosabb kérdés a Népstadion esetében, hogy az alapoktól újjá kell-e építeni, vagy egyes részei megtarthatók az arénának.
Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter az m1 tegnap reggeli adásában úgy nyilatkozott, még körülbelül két hónapig tart az a szakértői vizsgálat, amely eldöntheti a kérdést, ám amennyiben áprilisban úgy dönt a Nemzetközi Atlétikai Szövetség, hogy London visszalépését követően három és fél év múlva Budapest rendezi a világbajnokságot, akkor 2005 áprilisára elkészül a teljesen felújított Népstadion. Ha nem a magyar főváros lesz a vb házigazdája, akkor a 2008-as futball Európa-bajnoksággal kapcsolatos pályázat alapján 2006–2007-ben állhat új stadion a mostani helyén.
Az építészeti vizsgálatoknak elsősorban azt kell eldönteniük, hogy az 1998-as atlétikai Eb óta folyamatosan korszerűsített aréna toronyépülete, illetve a hozzátartozó kis lelátó része lehet-e az új létesítménynek.
Az új stadionnál azonban két ellentétes érvet is figyelembe kell venni. A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) és az európai szövetség (UEFA) egyaránt azt szorgalmazza, hogy a modern futballstadionok köré ne épüljenek atlétikai futópályák, a közönség közelről élvezhesse a zöld gyepen történteket. Gazdasági szempontok ugyanakkor pillanatnyilag aligha teszik lehetővé, hogy Budapesten egy hipermodern futballaréna mellett egy nagy nézőterű atlétikai centrum is épüljön.
Huszár István, a 2008-as Európa-bajnoki pályázat szervezőbizottságának ügyvezetője elmondta, amennyiben atlétikai pálya is létesül az új stadionban, mindenképpen egyeztetni kell a FIFA és az UEFA vezetőivel.
– Arra nem tudok válaszolni, hogy ez rontana-e Budapest pályázati esélyein, hiszen a karácsony előtt hozzánk elküldött UEFA-anyag ilyen megállapítást nem tesz – fogalmaz óvatosan Huszár. – A kiemelt A kategóriás, ötcsillagos minősítésű stadionok között jelenleg valamennyi kizárólag labdarúgóaréna, ugyanakkor nem tudok arról, hogy az atlétikai pálya léte kizáró oka legyen egy ilyen értékelésnek.
Deutsch Tamás szerint azonban áthidalható az ellentmondás, sőt a végső tervek elfogadásánál már a 2012-es olimpiai pályázatot is figyelembe kell venni.
– Az 1998-as átépítés kapcsán két terv készült a teljes rekonstrukcióra is, és a 2004-es labdarúgó Eb-pályázat ezt tartalmazta – magyarázta érdeklődésünkre a miniszter. – A Budapest Sportcsarnok újjáépítése kapcsán a kormány elhatározta, hogy 2002 végéig, amíg az új sportcsarnok felépül, a Népstadion teljes rekonstrukciós tervét elő kell készíteni, és ezután kezdődhet meg az építkezés. Az új arénának azonban olyannak kell lennie, hogy az atlétikai és labdarúgó-események megrendezésére is alkalmas legyen, s ezt például a párizsi Stade de France-hoz hasonlóan teleszkópos lelátókkal kiegészítve lehet megvalósítani. Ezek a szerkezetek futballmérkőzéseken befednék az atlétikai futópályát, amikor azonban a rekortánra szükség van, akkor összetolhatók, ugyanúgy, ahogy a régi BS-ben történt. Sőt, amenyiben olyan döntés születik, hogy az olimpiai pályázatban a Népstadion és a környező létesítmények szerepeljenek versenyközpontként, akkor már ezeknek a szempontoknak is meg kell felelnie az új stadionnak.