Mindig jókor érkezik, de hová indul?

A Magyar Távirati Iroda felkérésére a Magyar Labdarúgó-szövetség Tököli Attilát jelölte meg a 2001. év labdarúgójának. A Dunaferr 25 éves, nyolcszoros válogatott csatára hivatalosan még nem értesült az elismerésről, bár az elmúlt két bajnokságban szerzett 22-22 gólja, illetve az őszi 17 találata alapján nem érhette váratlanul a jelölés. Az tehát biztos, hogy Tököli jól érkezik – mármint a kapu elé –, a leggyakoribb kérdés azonban az a pécsi születésű támadóval kapcsolatban, hogy mikor távozik – külföldre. Eredményessége okán, legalábbis úgy tűnik, „kinőtte” a magyar élvonalat.

-LABDARÚGÁS-
Karácsony előtt azt nyilatkozta, hogy az ünnepek alatt nem akar futballal foglalkozni. Ennyire fásult?
– Fárasztó idény volt, legalábbis számomra, úgyhogy január hetedikéig nem hiányzik a labdarúgás. Most még csak pihenek, de azért a barátaimmal tervezünk egy kis teremfocit, és persze szánkózni is elviszem a gyermekeimet. Az ősz idegileg rendkívül fárasztó volt, egy hónapig alig szereztünk pontot, ráadásul ebben az időszakban estünk ki az UEFA-kupából is. Emiatt pedig mindenkinek bizonyítanunk kellett: nem hullott atomjaira a csapat, nincs válság a klubnál. Aztán „beindultunk”, most már a harmadik helyen állunk, a kupában a legjobb nyolc közé jutottunk, úgyhogy nagy az esély arra, hogy a Dunaferr újra indulhat a nemzetközi porondon. Ami engem illet: az előző két bajnokságban 22-22 gólt rúgtam, ami idén is sikerülhet.
– Feltéve, ha nem szerződik külföldre. Egyáltalán hány gólt szerzett idén, pontosabban a 2001/2002-es bajnokságban?
– Idén huszonkilencet, ebből ősszel tizenhetet, de voltam már tizennyolc gólos is. Kicsit „ki vagyok bukva” erre az ügyre, hiszen a Kispest-meccs után is elismertem, nem én voltam a gólszerző, hanem Müller Krisztiánon változtatott irányt a labda, így ez a találat öngólnak számít, és nem az én érdemem. A liga kissé későn hozta nyilvánosságra a hivatalos adatot, és azt, hogy a mérkőzés ellenőrének jelentése a döntő, emiatt sokáig nekem kellett magyarázkodnom.
– Az MLSZ szerint az év legjobb magyar játékosa lett, azaz megelőzte a légiósokat is. Mit jelent az ön számára ez a díj?
– Mint minden díj, ez is egyfajta elismerése a munkámnak, illetve a Dunaferrének, bár bevallom, hivatalos információt még nem kaptam arról, hogy az MLSZ engem választott, a hírt csak az újságokban olvastam. Tehát azt sem tudom, miért én lettem a legjobb, és egyáltalán kik döntötték el.
– Utánajártam: az MLSZ elnökségének tagjai határoztak így.
– Most már legalább azt tudom, kinek kell megköszönnöm az elismerést.
– Hová helyezi magát a magyar futballisták képzeletbeli rangsorában?
– Hasonló kérdéseken nem szoktam gondolkodni. A pályán mindenki a saját feladatát teljesíti, és nyilvánvalóan más taktikai utasítást kap egy hátvéd vagy egy csatár, ezért reális összehasonlítási alap nincs. Tehát igazságos rangsort nem is állíthatunk fel.
– Miközben az NB I legkiemelkedőbb gólerős csatára, a válogatottban az igazi kiugrás még várat magára.
– Az elmúlt időszakban lehettem volna többször is válogatott, igaz, amikor játszottam, nyújthattam volna jobb teljesítményt is, és szerezhettem volna több gólt. Ezen változtatni sajnos már nem lehet, de most új időszak kezdődött, és az már megállapítható, hogy Gellei Imrénél a hangulat változott. Szakmai következtetéseket persze két mérkőzés után korai lenne levonni.
– Nem zavarja, hogy minden újságíró az iránt érdeklődik, mikor igazol már külföldre?
– Egyáltalán nem, hiszen a sajtó képviselői csak a munkájukat végzik, sokat egyelőre úgysem tudok mondani nekik. Én örülnék a legjobban, ha már tényekkel szolgálhatnék az újságíróknak.
– 1860 München, Ajax, Valencia, Sevilla, Zaragoza – többek között ezek a klubok is érdeklődtek ön iránt, legalábbis a hírek szerint. Mit hagytam ki; talán az összes magyar csapatot?
– Az Ajax és a Valencia esetében konkrét megkeresésről én nem tudok, igaz, nagyon közel egyik klubhoz sem kerültem. Január végéig, az átigazolási időszak befejezéséig minden eldől, de úgy tűnik, számomra most két eset lehetséges: vagy külföldre szerződöm, vagy nyárig a Dunaferr játékosa maradok.
– Mennyit ér ma a legjobbnak tartott hazai futballista?
– A szerződésem tartalmazza az értem kérhető legmagasabb összeget, de ennek nagysága természetesen nem publikus.
– Izraelbe, Törökországba és Ciprusra nem igazolok – mondogatta többször eltökélten. Mondták ezt már többen is, mégis oda szerződtek.
– Azt nem nyilatkoztam, hogy soha, hanem mindig hangsúlyoztam: egyelőre nem igazolok ezekbe az országokba. Lehet, hogy négy év múlva másként gondolkodom majd, de most érzek magamban annyi erőt, hogy sokkal erősebb bajnokságban is helytálljak. Például Franciaországban vagy Spanyolországban. Az biztos, menedzserem, Laczkó Mihály mindent megtesz ennek érdekében.
– Mire gondol akkor, amikor azt olvassa az újságban, vagy hallja a tv-ben és a rádióban, hogy télen szétesik a Dunaferr, és több játékos távozik?
– Nyárig biztosan együtt marad a csapat, hiszen addig mindenki élő szerződéssel rendelkezik, és nem nagyképűségből mondom, de egyetlen magyar klub sem tudná egyik Dunaferr-játékost sem kivásárolni. Azt azért hozzáteszem: bár ott tartanának már, hogy erre képesek a magyar klubok.