A műsorváltoztatás lehetséges

Nem eredeti bölcselkedés, de igaz: az újságot is az élet írja, alakítja. Kedden indult sorozatunkkal azt terveztük, hogy – az utolsó helyezettel kezdve – bemutatjuk a március 1-jén folytatódó bajnokság csapatait. Ma tehát, a sereghajtó Kispest után, a 11., a Békéscsaba következett volna. Mivel azonban a Dunaferr léte, bajnoki indulása veszélybe került, megcseréltük a sorrendet, s előbbre hoztuk a Dunaferr-ről szóló írásunkat, amely – pontosan az elmúlt napok eseményei miatt – rendhagyó lesz. Mert bár arról kérdeztük Tornyi Barnabás vezetőedzőt, hogy mi várható az elkövetkező időszakban, a felvetésre természetesen más válasz érkezett, mint amikor egy csapat arra készül, hogy végighajtsa a hátralévő tizenöt fordulót. Egyelőre az is bizonytalan, hogy létezik-e még a csapat, amelyik 2000-ben bajnoki címet nyert…

-LABDARÚGÁS-
Akár szerencsésnek is nevezheti magát a Kispest, hiszen a kieséstől legfenyegetettebb együttes éppen a kálváriát járó Dunaferr-rel kezdi a tavaszt. Amikor megemlítem Tornyinak ezt a hatpontos meccset, annyit mond: „Amikor néhány napja elkészítettem a következő hetek programját, meccstervét, lábjegyzetként odaírtam azt is, hogy a műsorváltozás joga fenntartva… Ha akkor nem is gondoltam véresen komolyan, mára engem igazolt az élet. Egyelőre csak annyit mondhatok felelősséggel, hogy csütörtökön délután a Százhalombattával játszunk edzőmeccset.”
Azt, hogy ki képviseli majd a város két esztendeje még bajnoki címet nyert csapatát, arról ezt mondja az edző: „Fogalmam sincs, hogy ki marad, ki megy, kinek mi lesz a döntése. Volt ma egy értekezlet, amelyen bejelentettek néhány érdekes dolgot. Azt például, hogy az ügyvezető igazgató, Gróf András helyett Solymos Ernő lesz a döntéshozó. Ő járhat el, ő írhat alá, ő engedélyezhet, magyarán válságmenedzserként dolgozik. Így döntött az elnökség…”
(Azt csupán zárójelben és halkan: ezek szerint a jövőben Solymos főnöke lesz annak a Grófnak, akinek azért holnaptól is kijár az igazgató megnevezés…)
Ami biztos: a már korábban elszerződött futballisták után Jäckl és Éger is bejelentette, távozik, a többiek egyelőre várnak.
„Hat játékos még nem döntött. A nevüket nem mondom, ne kerüljenek esetleg hátrányos helyzetbe emiatt. Az értekezlet végén minden futballistának azt mondtam, hogy most van szükség igazán hideg, higgadt fejre. Ugyanis élő szerződésük van, a saját érdekükben tartsák be annak a szabályait…”
Aki ismeri Tornyit, a magyar futballban befutott pályáját, az tudja, neki már nehéz újat mutatni és mondani a hazai viszonyokról. Volt már fent is, lent is, szinte mindent átélt.
„Egyetlen szóval sem állítom, hogy máshol, bárhol, léteztek olyan körülmények, amelyek közepette csak a szakmára lehetett volna koncentrálni. Eddig azonban sikerült felráznom az adott csapatokat, ha mást nem, a reményt megteremteni. Itt Újvárosban most más a helyzet. Ezek a focisták a fényből, a pompából, hogy ne mondjam, a szuperkastélyból kényszerültek a szürkeségbe, a pincébe úgy, hogy szinte a kenyérrevalót sem tudják hazavinni.”
Mert az a pénz, az a havi öt- millió forint, amelyből a felnőtt- csapatnak és az utánpótlásnak kellene megélnie, no meg biztosítani a fizetéseket, az bizony tragikomikusan kevés. „A halálhoz kicsit sok, az életben maradáshoz viszont reménytelenül kevés. Ilyenkor az embernek tehetetlenségében eszébe jut az eutanázia…”
Tornyi egyelőre csak azt tudja, hogy ma előkészületi meccs lesz. Reméli, ki tud állni a Dunaferr, aztán pénteken délelőtt újra edzés.
Bár, amint le is írta, a műsorváltozás jogát – még ha az nem is tőle függ elsősorban – fenntartja…