Három magyar jutott a döntőbe

-ÖTTUSA- Három éremért és három olimpiai kvótáért elkezdődött tegnap a női egyéni verseny Pesaróban. A négy magyar versenyzőből a címvédő Simóka Bea könnyedén jutott tovább. Vörös Zsuzsa és Füri Csilla gyengébb lövészete után beleerősített, és idegeskedés nélkül lettek finalisták. Egyedül az egyéni induló, Szatmáry Adrien nem indulhat a szombati fináléban.

Kettőből kettő, azaz a magyar öttusa-válogatott százszázalékos teljesítményt nyújtott a váltóversenyben. A két aranyérem megszerzésében bizonyára az is segített, hogy ezúttal az elsőség nem volt kötelező, női és férficsapatunk egyaránt felszabadultan versenyezhetett. Érthetően, hiszen a világbajnokságon csak az egyéni verseny válogat a jövő évi athéni olimpiára – az első három helyezett szerez kvótát – ezért Kulcsár Antal, a női válogatott szövetségi kapitánya azzal küldhette csatába Füri Csillát, Simóka Beát és Vörös Zsuzsát, hogy a váltóversenyen ismerkedjenek a környezettel, és rakják össze az öt tusát az egyénire. Mindezek után női válogatottunk szinte hibátlan teljesítménnyel lett aranyérmes.
Pálvölgyi Miklós is bemelegítésnek szánta a stafétát az egyénire, de azért nem titkolta, hogy egy Balogh Gábor, Horváth Viktor, Kállai Ákos összeállítású csapatnak mindenféle különleges elvárás nélkül is illik győznie. Ugyan a vívásban voltak hullámvölgyei az együttesnek, de kitűnő lovaglásukkal pótolták a páston hagyott pontokat, teljesen megérdemelten lettek világbajnokok, ami önbizalmat adhat a továbbiakra.
Tegnap elkezdődött a nők egyéni viadala, amelyen hatvankilencen indultak, így a tervezett kettő helyett három huszonhárom fős csoportban küzdöttek meg a versenyzők a döntőbe jutásért. A selejtező örök vitatéma a sportágban, hiszen hatvankilenc főnek két nap alatt könnyedén megrendelhető a verseny, s nem kellene a szakmailag indokolatlan, lovaglás nélküli négytusának selejteznie a döntőre.
A három helyszínen egy időben zajló, nehezen követhető selejtezőkben hat magyar öttusázó szereplését próbáltuk figyelemmel kísérni. Füri Csilla, Simóka Bea és Vörös Zsuzsa a magyar csapat tagjaként, Szatmáry Adrien egyéni indulóként, míg Hortobágyi Eszter ausztrál, Partics Katalin pedig görög színekben szerepel.
A címvédő Simóka Bea a harmincöt fokos forróságban megengedhette magának, hogy a befejező futáson a táv végén kiengedjen, mert kiemelkedő vívással (19 győzelem, 3 vereség) olyan előnyt szerzett, hogy nem kellett erőlködnie a továbbjutásért, s végül harmadikként ért célba. Minden csoportból az első tíz helyezett, s a két legjobb 11. került a fináléba, sajnos nem lehetett köztük Szatmáry, aki gyenge vívása és lövészete miatt kiesett. Sydneyből érkezett a B csoportban szereplő Hortobágyi Eszter, aki a futásban kilencediknek indult, de csak 14. lett, s így búcsúzott. Saját magának nehezítette meg a dolgát a C csoportban szereplő Vörös Zsuzsa és Füri Csilla. A székesfehérvári világbajnoka a szokottnál gyengébben lőtt (170 kör) és vívott (888 pont), ezért hatodikként rajtolhatott. Füri negatív rekorddal kezdett lövészetben (151 kör), de szerencsére a vívásban és az úszásban javított, és felzárkózott a 9. helyre. Szerencsére futásuk alatt nem kellett nagyon izgulni, mert Vörös felfutott a 3. helyre, Füri is felzárkózott az élmezőnyhöz, így biztosan kerültek a szombati döntőbe, amelyben Magyarország teljes háromfős csapatával versenyben maradt az éremért.