Vörös Zsuzsa ismételt

Ö t t u s a A tradícióktól eltérően zárta a magyar csapat a hagyományos versenyeket a moszkvai öttusa-világbajnokságon: a két viadalon csupán egyetlen érmet szerzett. Igaz, az az érem arany, mert Vörös Zsuzsa megvédte címét. A férfiaknál Kállai Ákos volt a legjobb, a hatodik helyen végzett. Tegnap a magyar női váltó ötödik lett.

Magabiztos volt, kiegyensúlyozott, így aligha meglepő, hogy akárcsak tavaly Pesaróban, az idén Moszkvában is az élen végzett Vörös Zsuzsa. Szombaton szinte egy pillanatnyi kétséget sem hagyott afelől, hogy ő a legjobb, mind az öt tusában hozta a legjobb formáját, az élcsoportban zárt. Az utolsó szám előtt 11 másodperc volt az előnye a kitűnően futó angol Kate Allenbyvel szemben. A futópályán aztán a lehető legnehezebb taktikát választotta: nem taktikázott. Fölvett egy roppant gyors tempót, és végigdarálta a távot. A módszer igencsak meglepte Allenbyt, olyannyira, hogy Vörös nem csupán megőrizte előnyét, növelte is, így lett harmadszor első a világon. Szatmári Adrienn és Füri Csilla nem vitte sokra, gyöngén lőtt és vívott, ami mindent eldöntött.
Kulcsár Antal, a nők kapitánya természetesen Vörössel volt elégedett, a többiekről csak röviden emlékezett meg: „A csapat nem lett dobogós, ez mindent elmond a produkciójukról.” Jellemző, hogy Szatmári 472, Füri pedig 608 ponttal maradt el világbajnok csapattársától. A kapitány Vörösről szólva elsősorban a vívását emelte ki: „elfogadnám ezt a teljesítményt Athénban”, a parádés futást úgy értékelte, hogy jól számítottak, amikor nem taktikáztak, az erős tempó meglepte Allenbyt, és az önbizalmára se gyakorolt túl jó hatást, hogy ellenfele mindvégig előtte haladt.
Vasárnap a fiúk következtek, Balogh Gábor és Kállai Ákos igyekezett az egyről a kettőre jutni, csapatban Horváth Viktor kiesése után legjobb esetben is csak a bronzérem lehetett a cél. De nem a magyaroknak, akik egyetlenegy érmet sem szereztek. Ezzel együtt Kállai Ákos produkciójára nem lehetett panasz, hatodik helye pályafutása legjobb eredménye egyéniben. Azt nyújtotta, amit várni lehetett tőle, nem véletlenül mondta az eredményhirdetés után, hogy „soha rosszabbat”. Így igaz. Az aranyéremre mindig esélyes Balogh Gábor a páston vesztette el a reményeit, csak a végére talált magára a vívásban, addig hiába próbálkozott akármivel, egyszerűen nem jöttek be az akciói. Ami ugyebár azért lényeges a végeredmény szempontjából, mert ez az egyetlen száma az öttusának, ahol szemtől szemben állnak a versenyzők, azaz nemcsak szereznek, hanem el is vehetnek pontokat a másiktól.
A futás előtt a kínai Zen-hua és a koreai Lee állt az első két helyen, ami sportágtörténeti kuriózum. Más kérdés, hogy aztán jött az ötödik helyről rajtoló litván Zadneprovskis, és magától értetődően lehajrázta a mezőnyt. Ami jelzi, hogy öttusában meglehetősen kevés szerep jut a véletleneknek.
Hétfőn a nők vetélkedtek váltóban, a magyar csapatot a címvédők, Vörös Zsuzsa, Füri Csilla és Simóka Bea képviselték.
A három magyar lány lövészetben, vívásban és úszásban az átlagot hozta, s a produkciójuk elegendő volt ahhoz, hogy három szám után az élen álljon a csapat – holtversenyben Oroszországgal. A lovaglás némileg változtatott a helyzeten, Füri Csilla egy, Simóka Bea és Vörös Zsuzsa két-két akadályt vert (öt hiba), az oroszok viszont összesen csak négyet, így a futás előtt 16 pont hátrányuk volt a magyaroknak. Ráadásul nem csupán az orosz, hanem a jól lovagló francia csapattal szemben is. Vörös futott elsőnek, s nem is akárhogyan, amikor átadta a helyét Simókának, nagyobb volt az előnye, mint amekkora a hátránya a rajtnál. Simóka teljesen kifutotta magát, de csak az ötödik helyen váltotta őt Füri, aki csak megtartani tudta ezt a helyezést, így a címvédő magyar csapat nem nyert érmet Moszkvában.