Diadalmas brazil büntetők

L a b d a r ú g á s A brazilok képtelenek elhibázni a tizenegyeseket, ennek köszönhetően, akárcsak korábban az elődöntőt Uruguay ellen, az argentinok elleni finálét is győztesen zárták Peruban, a Copa Américán, s ezzel hetedszer lettek elsők a tornán.

Nincs még egy válogatottja a világnak, amelyik képes nagy tornát nyerni a legjobbjai nélkül, ilyesmit csak a brazilok tehetnek meg. A perui Copa Américáról hiányzott például Ronaldo, Ronaldinho, Kaka és Roberto Carlos, mégis az élen végzett a csapat. Mondják, a szerencse is kellett a sikerhez, hisz az elődöntőben és a fináléban egyaránt büntetők döntöttek, ám nem szabad elfelejteni, hogy valamennyi tizenegyest belőtték a játékosok, magyarán a lehető legteljesebben éltek azokkal a lehetőségekkel, amelyek megadattak nekik.
Pedig a vasárnap lapzártánk után véget ért döntő előtt mindenki az argentinokat tartotta az esélyesnek, jellemző, hogy még az egykori brazil klasszis, Falcao se a sajátjait favorizálta. Annyi igazuk még a brazil győzelem fényében is van az argentin sikert váróknak, hogy Argentínának úgymond, illett volna megnyernie a mérkőzést. A csapat mindkét félidőben fölényben futballozott, a legeslegutolsó pillanatban kapott gólt, ráadásul mindkétszer a védők totojázásának köszönhetően. Mindez persze nem von le semmit Luisao és Adriano (7 góllal lett a torna gólkirálya) érdemeiből, hogy Cristian Gonzalez, illetve Cesar Delgado gólja után kiegyenlítettek.
A büntetőpárbaj tulajdonképpen hamar eldőlt, hiszen az argentinok az első két tizenegyest kihagyták (D’ Alessandro, Heinze), így Adriano és Edu jóvoltából Brazília már az elején elhúzott. Lélektani előny volt ez a javából, hiszen hiába lőtt a kapuba Cristian Gonzalez és Sorin, Diego és Juan sem hibázott.
A hozzáértők szerint a tornán leginkább Adriano, Renato, Luis Fabiano, Juan és Alex bizonyította klasszisát a brazil csapatból, ám ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy Carlos Alberto Parreira számít rájuk az őszi világbajnoki selejtezőkön. Ahogy a kapitány elmondta, remekül helytálltak, érdemesek a figyelemre, ám ez semmire sem garancia, legfeljebb arra, hogy rájuk gondol elsősorban, ha a stabil csapattagokkal ne adj’ isten történik valami. Mindezt persze nem jelenti azt, hogy Parreira ne értékelné sokra a kupagyőzelmet, sőt… „A mostani siker a brazil futball nagyságát bizonyítja, biztos vagyok benne, nincs még egy válogatott, amelyik képes lenne bennünket utánozni, ahol klasszis helyébe klasszis léphet” – vallja büszkén, és talán már el is felejtette, hogy a Copa előtt folyamatosan azon fanyalgott, hogy a lehető legrosszabb időpontban van a torna.
Jó esély van rá, hogy a mostani győzők nem sok sót esznek meg a világszerte rajongott sztárok viszszatérte után, ám Parreira fontosnak tartja, hogy az ifjak megmutatták, mit tudnak, nevet szereztek maguknak és, mert fiatalok, jó esélyük van arra, hogy a 2010-es világbajnokságon már ők lesznek a leginkább körülrajongottak. „A di-cséretet, a szeretetet már most is megérdemlik – tette hozzá –, nemcsak a tornagyőzelem, hanem amiatt is, hogy nekik köszönhetően stabil a válogatottunk. Nekem pedig sohase legyen nagyobb gondom, mint sok jó játékos közül válogatnom.”