Öttusában nagyon kell a siker

Ö t t u s a 1996, Atlanta: Martinek János – bronzérem, 2000, Sydney: Balogh Gábor – ezüstérem, 2004, Athén… Rátonyi Gábor, a Bp. Honvéd szakosztályelnöke e sorozattal próbálja érzékeltetni, hogy a pénteken kezdődő athéni olimpián egy magyar öttusaarany a legkevésbé sem lenne meglepetés. Rátonyi, aki a négy magyar induló közül három – Füri Csilla, Balogh Gábor, Kállai Ákos – fölkészítésében működik közre, optimista.

Bizakodásának alapja érthető: „A felkészülésünk jól sikerült, apróbb sérülések voltak ugyan, de a versenyzők kevés kihagyással dolgozták végig az évet. Szerencsére az év eleji két edzőtábor – Fokvárosban és Barcelonában – jó alapot adott a munkához. Ezt bizonyítja, hogy például Balogh az idén három versenyt nyert meg, Kállai pedig élete legjobb eredményeit érte el. Most, a játékok előtti hetekben már az élesítés, a gyorsítás, és persze a motiváció fokozása a legfontosabb feladat” – kezdi szakmai értékelését, aki nem tartja gondnak, hogy az általa is jegyzett versenyzők viszonylag későn harcolták ki az olimpiai részvétel jogát. (Idetartozik: a negyedik magyar olimpikon, Vörös Zsuzsa már tavaly megszerezte a kvótát, világbajnoki címmel.)
„Bizonyára okozott egy kis feszültséget a késlekedés – folytatja Rátonyi –, de talán éppen ezért tudott egyre jobb formában versenyezni Füri, Balogh és Kállai. A tét egyértelműen nagyobb összpontosítást követelt meg tőlük, de miután rutinos versenyzők, megoldották a leckét” – vélekedik Rátonyi, megjegyezve: ne feledjük, itthon is nagy volt a konkurencia, nem csak a nemzetközi versenyeken.
Ami az athéni erőviszonyokat illeti, az edző egy kezén meg tudja számolni a női esélyeseket – természetesen Vörös Zsuzsa is közöttük van. Füri Csillát mindenképpen a legjobb tíz közé várja, de – állítja – sikeres lövészettel olimpiai pontszerző lehet.
A férfi mezőny ugyanakkor rendkívül kiegyenlített, a 32 indulóból tizennégyen szereztek érmet az előző négy év világversenyein, és akkor még nem beszéltünk az öttusában nem ritka meglepetésekről. „A fiúknál nem tartok semmitől, persze, a lövészettől, és főleg a vívástól sok függ majd. Kétségtelen, a lovak tudása mindig nagy rizikófaktor, de ebben a számban a versenyzők nem egymástól vesznek el pontokat, csak önmaguk teljesítményén ronthatnak” – latolgatja az esélyeket Rátonyi. – Optimista vagyok, Baloghtól mindenképpen érmet várok, Kállainak is ott kell lennie a hatodik hely közelében. Ehhez azonban mindennek sikerülnie kell.”
Rátonyi szerint a magyar öttusának szüksége van két éremre Athénban, és főként arra, hogy az egyik arany legyen. Nem csupán a hagyományok miatt, hanem azért is, mert a következő négy év állami támogatása az athéni négy induló produkciójától függ. „A sport támogatása a mélyponton van nálunk, a helyzet tragikus. Miközben az állam elfeledné a klubokat, a hivatalnokok elfelejtik, hogy a tagság kilencven százaléka tizenéves, az utánpótlást jelenti” – így Rátonyi Gábor.