Tehenet vett, hogy tejet ihasson

L A B D A R Ú G Á S

Muszbek Mihály nemrég még a labdarúgóliga ügyvezetőjeként dolgozott, kapta s nyelte a kritikákat, amelyekről tudja: sok jogos volt köztük. Manapság az újpesti labdarúgásban vállal szerepet, résztulajdonosa a lila-fehér futballklubnak. Sok mindent látott, tapasztalt az utóbbi években, azt azonban még ma sem látja teljesen tisztán, vajon maga a sport vagy az ember építi fel a sportolót. Leginkább arra hajlik – mindkettő.
Muszbek Mihály akár fogadást is kötne: ha lenne öt éven keresztül kétmilliárd forintja, garantált, hogy a Bajnokok Ligájába juttatná el a csapatot.
„Akár az Újpestet, akár valamelyik másikat, akármelyiket. Ekkora tőkebefektetés után simán venné az együttes a legkényelmetlenebb meccseket, a selejtezőket. A lényeg ezeken van, ugyanis csak viszik a pénzt, nem hozzák. Túl kell jutni rajtuk, ezt el is várják. Ha sikerül, akkor a csoportokban már szinte magától jön a pénz. A Ferencváros közel állt a továbbjutáshoz, sajnos elbukott, szerintem nem a tudása miatt.”
Az újpestiek Stuttgart elleni vesztes kupamérkőzését sajátságos szemszögből közelíti meg: „Ha félretesszük magát a mérkőzést, s a két csapat pénzügyi lehetőségeit nézzük, a kétgólos vereség ránk nézve hízelgő. Elmondom, miért. A német klub költségvetése évi húszmilliárd forintnak megfelelő, a miénk, az Újpesté négyszázmillió. Ők a kilencvennyolc százalék, mi a kettő… A németek mezén virító Debitel-reklám, ha hihetetlen is, de két és fél milliárdot ér évente, úgy, hogy versenytárgyalás után lett az övék a hirdetés. Nálunk az OTP, a Mol és a Walton összesen fizet százmilliót. Ha a számokat nézzük, esélytelenek voltunk, vagyunk, s egy ideig leszünk is.”
Mond még néhány meghökkentőt Muszbek, de el lehet tépelődni rajta. Ha egy újpesti futballista mondjuk húsz centivel marad le egy labdáról az akció elején, akkor a következő játékos – feltételezve, hogy egyforma képzettségűek – már negyvennel, s mire eljutunk a védősorig, a kényszerűségből a csapatba tett, egyébként tehetséges Nagy Gáborig, már akár egy méterrel is. „Így is megközelíthető az a szabálytalan szerelés, amiből kis túlzással nemzetközi ügy lett, pedig a játékos csak a dolgát tette, igaz, törvényszerű volt, hogy későn ér az ellenfélhez.”
Muszbek Mihály szavaiból kiderül, nem jár a fellegekben, igencsak reális ember. Ezt hallva felvetődik, vajon miért a futballba tette a pénzét a nyáron, amikor több sikertelen tulajdonoskeresés után maga vállalt szerepet. Milliárdjai, ami a biztos BL-boldogságot jelentené, feltehetőleg nincsenek, enélkül pedig, ahogy megfogalmazta, „nincs esély, csak a szerencsében lehet bízni, az pedig esetleges”. Azt mondja, az út elején járnak Újpesten, még csak két hónapja van ott, ami azt jelenti, hogy a csapatát, a további befektetőket még javában keresi.
„Tudom, ma úgy fest, tehenet vettem, hogy tejet ihassak, de nem bántam meg, arról nem beszélve, hogy zacskós kiszerelésben nem volt… Én akartam ezt a tehenet, én akartam a futballban dolgozni, mert tudom, mi a célom. Afelé hajlok, hogy maga a sport hozza létre – csúnyán fogalmazva – a sportolót, ám kell hozzá az ember. Olyasvalaki, aki a maga gondolatiságával és pénzével felépíti őt. Ma már nem létezhetnek egymás nélkül.”

---