Hitte volna valaki, hogy a vasárnap véget ért debreceni tornász Európa-bajnokságon az oroszok egy aranyat se nyernek, a franciák viszont hármat is? Hogyne, a franciák hitték! Mi több, már a kezdés előtti nyilatkozataikban sejtetni engedték, hogy a női csapatuk felettébb erős lesz. Lepennec felemás korláton a szer olimpiai bajnokaként persze papírformagyőzelmet aratott, mellette Severino megnyerte a talajdöntőt, Debauve pedig az összetett versenyt. Itt, a selejtezőben még Lepennec volt az első, Debauve a negyedik, Severino pedig az ötödik, s utóbbi már nem indulhatott a huszonnégyes döntőben, hiszen itt egy nemzetet csak ketten képviselhetnek.
A francia rohamot a románok sem tudták feltartóztatni, a háromszoros olimpiai bajnok Ponor a gerendát ugyan megnyerte, de talajon csak negyedik lett, és könnyezve hagyta el a Főnix Csarnokot. A románok a férfi fronton is csak egy aranyat nyertek, itt éppen a talajon, az eredményhirdetés után mégse lett nemzeti egybeborulás: Dragulescu szó nélkül faképnél hagyta hazája újságíróit, akik korábban sokat cikkeztek az állítólagos kicsapongásairól… Két arany jutott az olaszoknak (gyűrű: Coppolino, női ugrás: Benolli), a spanyoloknak (férfi öszszetett: Martinez, korlát: M. Carballo), egy-egy a letteknek (férfi ugrás: Szapronyenko), a németeknek (nyújtó: Hambüchen), a hollandoknak (gyűrűn Van Gelder holtverseny után) és nekünk a még csak húszéves Berki Krisztián révén lólengésben. Azon a szeren, amely egykor „magyar szer” volt (lásd Magyar Zoltán és Borkai Zsolt olimpiai győzelmeit 1976-ban, 1980-ban, illetve 1988-ban), de utolsó Eb-aranyunkat vasárnapig fájdalmasan régen Guczoghy György még 1983-ban jegyezte. Azóta pedig, hogy a 2003-as világbajnokságról a magyar csapat nem kvalifikálta magát az athéni olimpiára, s csak két kvótát szerzett, tornasportunk ezer sebtől vérzik; de talán bízhatunk benne, hogy Berki aranya és mellette Gál Róbert bronza talajon nem csak tüneti kezelés lesz.
Donald Trump és Benjamin Netanjahu munkavacsora keretében tárgyal
