Egy ezüst és az ára

2005. 06. 14. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Gyurta Dániel, a 200 méteres mellúszás athéni olimpiai ezüstérmese, egyetértésben edzőjével, Széles Sándorral tegnap úgy döntött, kihagyja a júliusi montreali világbajnokságot. Pontosabban néhány órán át azt hitte, így döntött, így dönthetett. Estére azonban változott a helyzet: miután Gyárfás Tamás, a Magyar Úszószövetség elnöke konzultált a Gyurta családdal, Dániel visszavonta elhatározását. Ettől azonban nem lett automatikusan vb-résztvevő; ehhez vagy a vízben, vagy a parton még elég nagyot kellene borulnia a papírformának.
A 16 éves klasszist az Athén óta eltelt majdnem egy esztendő eredménytelensége vezette el a tegnapi bejelentésig. Kiss László szövetségi kapitány érdeklődésünkre így beszélt a kiváltó okokról és az általa észlelt vészjelekről: „Természetesen sejtettem, láttam, hogy nem stimmel valami. Elég sok edzését megnéztem Gyurtának, és bíztam a formajavulásában. Még úgy is, hogy nemcsak technikai, hanem mentális gondjai is lehettek, mert az olimpia után szerintem túl nagy volt körülötte a felhajtás, és ez megviselte. A római verseny fiaskója miatt juthatott az edzőjével arra, hogy visszalép a vb-től, de a mindenki számára optimális megoldás az lenne, ha Dani az országos bajnokságon megúszná a szintidőt.”
Csakhogy ettől pillanatnyilag elég messze van, és tegnap – ha csak ideig-óráig is – lélekben még tovább távolodott tőle. Az ember általában persze arról mondhat le, amit már megszerzett, ezért is kérdeztük meg Széles Sándortól: miért kellett deklarálni a visszalépést, amikor a távolmaradás tanítványa formájából és a közelmúltban elért időeredményekből amúgy is adódott volna? „Azért ez nem egészen így van – felelte Széles. – A korábbi gyakorlat alapján az olimpiai érmeseknek nem kellett itthon teljesíteniük a szintidőt, és bár nem jelentették be, hogy ez idén is így lesz, szerintem élvezünk annyi bizalmat, hogy Dani szint nélkül is megkaphatta volna a lehetőséget, ha akarjuk.” De nem akarták, és ezt Széles az esti fordulat előtt így indokolta: „Dani az elmúlt években minden fronton óriási terhelésnek volt kitéve, már tizenkét évesen akkora tehetségnek számított, hogy bele kellett hajszolni a sikerekbe. Ennek aztán egyrészt olimpiai ezüstérem lett a vége, másrészt most meg kell fizetni az árát is. Ami nem megy, az nem megy. A jövő érdekében a nyári pihenő után ősztől mérsékeltebb, változatosabb munkával kezdenénk inkább.”
Ősztől lehet is. De addig újra képbe került a nyári vb. Gyárfás Tamás előbb a Gyurta családot győzte meg, majd közölte a szövetség vezetésének álláspontját: az eredmények ismeretében az országos bajnokságot követően a Magyar Úszószövetség elnöksége jelöli ki a vb-re utazó csapatot.
Ez a sokéves gyakorlat. De hogy ennek alapján Gyurta mégis ott legyen a montreali vb-n, annak két módja van. Az egyik az, hogy csodával határos módon feljavul, és megússza a szintidőt. A másik az, hogy akármennyire marad is el tőle, csak azért is kiviszik.
Nem is kell mondani, mérhető sportág esetében melyik variáció az üdvösebb.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.