Magasan a legjobb

T O R N A Berki Krisztián szombaton végre jól aludt, ám ami azért lényegesebb, vasárnap még jobban tornászott az amszterdami Eb-n. Így most már hivatalosnak tekinthetjük, amit mi eddig is tudtunk: lólengésben immár kétszeres Európa-bajnokként ő a legjobb kontinensünkön. Ám ahhoz, hogy kijusson az olimpiára, az egész világon a legjobbnak kell lennie…

Még szombaton a férfi egyéni összetett döntőben Hetrovics Marcell a 24. helyen zárt, vasárnap délelőtt pedig női ugrásban Korcsmáros Enikő 7. lett, utána azonban a lólengés döntőjében jóval feljebb törtünk. A szakvezetés sem köntörfalazott, kimondta, Berki Krisztiánnak nyernie kell. Más valóban nem lehetett a cél, olyannyira kimagaslik a mezőnyből.
Amszterdamban a pénteki selejtezőben bevetette a védjegyét, az elképesztően magas, látványos „ollóiból” a kézállásba lendülést, és fényévekkel a mezőny előtt járt: 16,175 ponttal kvalifikálta magát a döntőbe, mögötte az orosz Krjukov és a brit Smith egyaránt 15,725-tel, az ugyancsak brit Keatings 15,500-zal követte, hogy a többiekről szót se ejtsünk. Vasárnap az elsőként szólított Krjukov 14,975-öt tornászott össze, a horvát Seligman csupán 12,425-et, majd jött Berki, aki megint egész más dimenziót képviselt, csak pénteki önmagához képest volt kicsit haloványabb. Ezúttal 15,800-ra értékelték, de a mostani zsűri mindenkit szigorúbban mért; Keatings már 15,450-nel elvihette az ezüstöt. Berki pedig a 2005-ös debreceni győzelme után kétszeres Európa-bajnokként nyilatkozhatott: „Nagyon-nagyon boldog vagyok. Az elmúlt egy hétben a szombati volt az első éjszakám, amit átaludtam, egyszer sem riadtam fel, és ezt kedvező előjelnek tekintettem. A döntő előtt a melegítés is jól sikerült, annak ellenére, hogy az egyik ujjammal akadt kisebb problémám. Tudniillik néhány napja bevágtam a körmömet, ami szombat estére begyulladt, de végül ez sem zavart. Teljesen nyugodtan mentem oda a lóhoz, a szívem inkább a gyakorlat után kezdett hevesen dobogni, hogy hány pontot kapok rá, hiszen volt egy pici tartáshibám. Csak azt tudom ismételni, hogy rettenetesen örülök, mert nagyon vágytam erre az aranyéremre! Most pedig egy kis pihenőt szeretnék…” – fogalmazott a boldog és megfáradt bajnok, aki sokat valóban nem lazíthat.
Mivel férficsapatunk tavaly – nélküle – az aarhusi vb-n elbukta az olimpiai kvalifikációt, csak úgy juthat ki a pekingi játékokra, ha ősszel a stuttgarti vb-n bebizonyítja: nem csupán Európában, hanem az egész világon ő a legjobb.