Négyen együtt verhetetlenek

V Í V Á S Múlt hét elején a genti vívó Eb rosszabbul indult számunkra, mint tavaly az izmiri, de szombaton ugyanolyan jól végződött. Férfi párbajtőrcsapatunknak azt az apró különbséget igazán elnézhetjük, hogy az egy évvel ezelőtti 45-31-es győzelme után az újrajátszott döntőben ezúttal „csak” 45-33-ra verte a lengyeleket. Válogatottunk a kontinensbajnokságon két aranyat, egy ezüstöt és egy bronzot szerzett, és ez az összmérleg az éremtábla negyedik helyére sorolta.

Női kardcsapatunk Nagy Orsolya, Pető Réka, Sznopek Gabriella, Varga Dóra összeállításban legyőzte a spanyolokat, ezután kikapott az ukránoktól, majd nyert az angolok és a lengyelek ellen is, és ötödik lett. Tekintettel arra, hogy a világranglistáról csak az első négy jut ki biztosan az olimpiára, és az Eb is a kvalifikációs sorozat része, ez az európai ötödik hely nagyon nem boldogíthat bennünket. Ám Nagy Orsolyának és társainak még nem kell a kardjukba dőlniük, mert ha a kontinensbajnokságot keresztszalag-szakadás miatt kihagyni kényszerülő Csaba Edina felépül, a csapat is feljebb kapaszkodhat a rangsorban. (Sajnos Gentben a 6. helyen záró férfi kardcsapatunk is távolodott Pekingtől.)
Férfi párbajtőrözőink viszont már most a lehető legjobb helyen, az elsőn állnak, miután megvédték tavalyi elsőségüket. A Boczkó Gábor, Imre Géza, Kulcsár Krisztián összetételű trió a 16 között a norvégok ellen 43-32-es győzelemmel melegített, ezt követően 37-30-ra verte a svájciakat, a döntőbe jutásért pedig az olaszokkal vívott. Az első asszóban Boczkó 3-0-ra verte az egyéniben ezüstérmes Tagliariolt, s csapatunk tulajdonképpen ezt az előnyt őrizgette, amihez aztán Kulcsár és Boczkó újabb egy-egy tust tett hozzá. Minden szépnek tűnt, mígnem a hatodik párban Kulcsár beleszaladt egy 4-0-s vereségbe Confalonieri ellen, majd Rota ideiglenesen 12-11-re átvette a vezetést Imre ellen. S hogy a feszültség a végére érje el a tetőpontot, utolsóként a két legjobb, Boczkó és Confalonieri állt fel egymással szemben 15-14-es magyar vezetésnél. A Honvéd vívójának helyén volt a szíve és a keze is, az olasz még csak egyenlíteni sem tudott; olimpiai ezüstérmes együttesünk 22-20-as győzelemmel jutott be a döntőbe. S örömmel konstatálta, hogy a másik ágon a lengyelek nem kis szenzációt szolgáltatva 45-34-re legyőzték az olimpiai és világbajnok, számunkra évek óta mumusnak számító franciákat. Így az athéni döntő helyett a tavalyi Eb-finálé ismétlődött meg, s nem csak a szereposztást, hanem a találkozó lefolyását illetően is. Kulcsár helyett ezúttal a negyedik muskétás, Kovács Iván vívott, aki a nyitóaszszóban 5-4-re verte Motykát. Megjegyezendő, hogy a döntőben 4-4-nél volt utoljára egyenlő az állás. Csapatunk egyre jobban elhúzott, 35-21-nél már tizennégy találatra hízott a különbség a két fél között, így Boczkó a végén a dráma helyett most jutalomjáték részese lehetett. A magyar együttes 45-33-as győzelemmel védte meg Európa-bajnoki címét, és a lengyelekkel gyaníthatóan legközelebb is szívesen találkozik.

Negyedik helyen. Válogatottunk Gentben két aranyérmet (az elsőt női tőrcsapatunk szállította), egy ezüstöt (női párbajtőrcsapat) és egy bronzot (női kard egyéniben Nagy Orsolya) szerzett; s az éremtáblán Oroszország (3-4-3), Franciaország (3-0-4) és Olaszország (2-2-4) mögött a negyedik helyen zárt. Csakúgy, mint a nemzetek pontversenyében.