Kovács és Benedek egy hajóban

K A J A K - K E N U Az új évezred Kovács Katalin egyeduralmával kezdődött nemcsak a magyar, hanem a nemzetközi kajak-kenu életben is. 2004-ben ez átalakult Kovács és Janics Natasa párharcává, aminek az vetett véget – meglehetősen hamar –, hogy a két klasszis összeült egy hajóba. Az egyes mezőnyben keletkezett űrt Benedek Dalma töltötte be, tavaly ötszáz és ezer méteren is megnyerte a világbajnokságot. Idén ismét fordult a kocka, idehaza szólóban Kovács visszahódította pozícióját, Janicsnak körön kívülre kerülve csak a kétszáz egyes maradt, Benedek viszont megtalálta a számítását, három számban (K2 500, K4 500 és 1000 m) is indul a holnap kezdődő világbajnokságon. Érdekesség, hogy az olimpiai távú négyes tagjaként Kovács és Benedek most evez először egy hajóban. Erről is kérdeztük a két kajakost.

Nehéz egy szóval értékelni Kovács Katalin szereplését a másfél hónappal ezelőtti Európa-bajnokságon. Négy ezüstre már túlzott maximalizmus ráfogni, hogy csalódás, ugyanakkor az is tény, Kovács 2002 óta – akár egyéniben, akár csapathajóban – világversenyen két alkalom kivételével mindig elsőként ért célba: 2004-ben a kajak négyessel ötszáz méteren az Európa-bajnokságon és az olimpián; e két ezüst mellé pedig szekérderéknyi aranyat lapátolt össze. Kérdésünkre ő így oldotta fel a két megközelítés közötti feszültséget:
– Először is, hadd kezdjem rövid magyarázkodással. Pontevedrában minden finnyáskodás nélkül méltatlanok voltak a körülmények. Egyetlen evezésre alkalmas vízfelület volt, a versenypálya, ami tényleg csupán néhány méterrel haladta meg az ezret. Ott kellett bemelegíteni, versenyezni és levezetni. Csak hogy érzékeltessem a helyzetet, a négyeseknek célba érkezve tényleg erősen be kellett fékezniük, nehogy a szemközti partnak ütközzenek. Tolongtak a kajakosok és kenusok a pályán, örökké hullámos volt a víz, egy percét sem élveztem az Európa-bajnokságnak. Ezenfelül komolyan gondolom, hogy nem tragédia, ha az ember Európa-bajnokságon másodikként végez. Három éve nem versenyeztem egyesben, úgy fogtam fel, hogy nem elvesztettem az aranyakat, hanem megnyertem az ezüstöket.
Közbevetésünkre, ha jövőre az olimpiai döntőben ugyanez történne, azt is ilyen nyugalommal venné-e tudomásul, Kovács így felelt:
– Hála istennek, egyelőre azért nem az olimpiáról beszélgetünk.
Az őszinte válasz helyére teszi a dolgokat. Mi magunk is megírtuk már, Kovács egyesbeli második helyezését azért érdemes firtatni, mert az a Katrin Wagner előzte meg, akit az athéni olimpia előtt valahányszor utcahosszal vert meg.
– Elismerem, ez a vereség tanulsággal szolgált – kezdte válaszát az olimpiai és huszonegyszeres világbajnok. – Korábban az jellemezte a taktikámat, hogy a rajt után olyan iramot mentem, amit a többiek nem tudtak tartani, s az utolsó száz méteren már esélyük sem volt utolérni. Ebben az évben ez nem működött, nem szereztem kellő előnyt, s a végére túlzottan lemerevedtem. Az Eb után ezért új taktika kidolgozásába kezdtünk edzőimmel, Fábiánné Rozsnyói Katalinnal és férjével, Fábián Lászlóval. Remélem, látható lesz az eredménye.
A kontinensviadalhoz képest változást jelent a női csapatban, hogy az olimpiai távú négyesbe Patyi Melinda helyett Benedek Dalma ül be. Kovács szerint ennél több is, meg kevesebb is történt:
– Túl nagy különbséggel kaptunk ki a németektől, amiből azt a következtetést vontuk le, nem elég egy-két apróságon változtatni. Teljesen elölről kellett kezdenünk a négyes felépítését. Olyan edzéseket végeztünk, mint 1997-ben. Egészen lassú csapásokkal kezdve raktuk össze a mozgásunkat, én úgy érzem, Dalma tökéletesen passzol a hajóba, de mindez persze majd a világbajnokságon mutatott formánk alapján dől el.
Benedek Dalmával logikusan itt vettük fel a beszélgetés fonalát:
– Remélem, nem lógok ki a hajóból – kezdte szerényen a háromszoros világbajnok. – Az Eb után rengeteg formációt próbáltunk ki, végül rám esett a választás.
Benedek két tavalyi egyes számot cserélt idén két négyesre és egy kettesre. Azt kérdeztük tőle, ezt előre- vagy visszalépésnek tartja-e.
– Visszalépésnek semmi esetre sem, hiszen két olimpiai számban indulhatok, ami több, mint a tavalyi egy – hangzott a válasza.
A három csapathajó más kérdést is felvet. Benedekről eddig azt tartották, klasszikus szólóversenyző, mert a technikája nem passzol másokéhoz. Mind mondta, igyekszik erre rácáfolni. Az idény során óriási hangsúlyt fektetett edzőjével mozgása csiszolására, aminek a csapategységekben különösen nagy jelentősége van. Ugyanakkor cáfolja, hogy a jelen helyzettel maradéktalanul elégedett lenne:
– Kötelességem, hogy jövőre egyesben újra odaálljak. Szerintem ez Kovács Kati és Janics Natasa számára is természetes. A csapathajókat az egyes verseny ismeretében érdemes tervezni. Az olimpiával ennél részletesebben most nem is akarok foglalkozni. Legfeljebb anynyit mondhatok, akár már most aláírnám, ha két számban is indulhatnék Pekingben.