A számos rendkívüli egyéni teljesítmény között lajstromozva meg kell említeni Lunde Haraldsent, akinek védései után a vendégek többször átértékelhették a ziccer fogalmát, Amorim és Lekics terminátorként küzdött, a csúcsot azonban Görbicz és Löke összjátéka jelentette.
A Magyar Nemzet hétfői számában taglaljuk majd, a kettős egymásra találása miért idézi azt a hajdani, sporttörténelmi pillanatot, amikor Alfredo Di Stefano először csodálkozott rá a Real Madridhoz érkezett másik zsenire, Puskás Ferencre; ezúttal a két klasszist kérdeztük arról, mennyire ösztönző, inspiráló számára a másik kiválósággal együtt játszani. Görbicz Anita nem kertelt: ,,Ilyen közönség előtt kötelező így kézilabdázni, de való igaz, Heidi szenzációs beállós, vele és további új igazolásainkkal idén végre elérhetjük a célunkat. Nem mondom ki, hogy mit, de megnyerhetjük azt, amit eddig még nem sikerült.” Heidi Lökének már sikerült, hiszen ő a norvég Larvik együttesével tavasszal diadalmaskodott a BL-ben, de érdeklődésünkre meg sem kísérelte palástolni a megindultságát: „Tényleg szenzációs a hangulat, a lelátón és a csapaton belül is. Mi Norvégiában megszoktuk, hogy a meccsek során minden egyes gólnak, blokknak együtt és nagyon örülünk, boldog vagyok, hogy ez itt is így van Győrben. Anita pedig elképesztő csapattárs, olyan, mintha időtlen idők együtt játszanánk, nincs az a lehetetlen szituáció, amelyben ne tudná odaadni nekem a labdát.”
Ezt most a Randers szenvedte meg, de a C csoport hátralévő két fordulójában az osztrák Hypo is keserves megpróbáltatásokra készülhet.
