Tisztítótűzből a mennybe

Széles Sándor vezetőedző Gyurta Dánielt és Risztov Évát is aranyéremhez segítette Londonban. Széchyhez fűződő viszonyáról is beszélt a Magyar Nemzet Sport7fő mellékletének.

– A londoni 200 mell hajrája után mikor gondolt először saját magára, nevezetesen arra, hogy mostantól elmondhatja: olimpiai bajnok edzője vagyok?
– Kénytelen voltam azonnal ezt tenni, mert Molnár Zoli (a MOB Londonban még hivatalban lévő, azóta távozott főtitkára – a szerk.) már előzetesen kijelentette, ha Dani nyer, meghív egy sörre. Körülbelül harminc méterre állt tőlem – szeretem egyedül nézni a döntőket, babonából is, meg azért is, mert siker és kudarc esetén is jobb, ha elszámolhat az ember tízig –, de amint Dani győzött, Zoli már rohant felém, és indultunk is a büfébe. Azt mondta, az volt élete legfinomabb söre.

– Szinte előre ihattak volna a medve bőrére, Risztov Éva tízezer méteren, a nyíltvízi úszásban aratott győzelme viszont bombameglepetés volt. Az ő felkészülését az olimpiát megelőző fél évben irányította, segítette; nem is tudom, melyik a pontos kifejezés.
– Éva a visszatérése után három éven át próbálkozott átütő eredmény nélkül. Mert csak az számít, a többi mesebeszéd. Ha nincs eredmény, akkor jön a konfliktus; ha van eredmény, lehet az edző szőrös és büdös, úgy is jó. Szóval, Kiss Laci idén februárban mondta, hogy vigyük ki magunkkal Risztovot a háromhetes floridai edzőtáborunkba, ahol kemény, megterhelő munkát kapott, de olyan csapatba került, amelynek a tagjai nagyon tudnak dolgozni, és ő is ez a típus. Amikor hazaértünk, Éva megkérdezte, vállalnám-e továbbra is a felkészítését, emellett volt a szövetségi kapitány is. További hét hetet edzőtáboroztunk együtt, ehhez jött az olimpia két hete, és amikor nem voltunk fizikai közelségben, akkor is az én irányításommal készült. Valahol, a szívem mélyén bíztam benne, hogy csak kisül ebből valami, igaz, nem aranyra gondoltam, de az éremben reménykedtem. Aztán tessék. Vajon miért lehetett Éva az olimpia legnagyobb magyar meglepetése? Mikor ugrott meg? Egyértelmű, nem? Risztov egyébként nem könnyű eset, de úgy érzem, jól tolerálom a nehéz embereket, ezt volt alkalmam kitanulni Széchynél. Aki őt kibírta, az mindenre felvértezte magát.

– Széchyről még én, a kívülálló is többféle képet őrzök. Ön szerint ki volt ő valójában? Mi volt a titka? Volt egyáltalán?
– Húsz évet töltöttem Széchy mellett. Az úszás nem egzakt tudomány, itt emberekkel kell érintkezni, és az volt Széchy legfőbb erénye, hogy nagyon tudott hatni rájuk. Soha nem úszott, ráadásul a mai videotechnika sem állt a rendelkezésére, de járta a versenyeket, mindent megnézett, mindenre kíváncsi volt, mindent elsajátított. Nagyon jó érzéke volt ehhez. Hiú emberként szerette éreztetni, hogy érinthetetlen, ellenállhatatlan, minden tőle függ. De nem hülye vagy szakbarbár volt, hanem általánosan művelt, sokoldalú egyéniség. És legfőképpen roppant szuggesztív. Ha testi fenyítést kaptam tőle, mert az is előfordult, és otthon panaszkodtam emiatt, akkor anyám adta a másik pofont.

– Térjünk vissza a jelenbe: Gyurta elsősége mennyiben jelent mást önnek, mint Risztové?
– Májusban múlt tizenhárom éve, hogy együtt dolgozom Danival. Gyurta győzelmével, ha lehet így mondani, jobban önkifejeztem magam, mint Risztovéval.

– A Gyurta 2004-es, athéni ezüstjét követő másfél-két éves visszaesés során nem merült fel önben, hogy valamit végletesen, jóvátehetetlenül elrontottak?
– Dehogynem. Csak az merült fel. Ugyanakkor ő az egyetlen világklasszis magyar sportoló, aki ilyen mély gödörből vissza tudott kapaszkodni a csúcsra. Bár nem, éppen Risztovot említhetjük még. Talán ez sem véletlen. Amikor a legmélyebben voltunk Danival, már akkor felvázoltam a visszavezető utat, azt, hogy mit kell csinálnunk terhelésben, taktikában, hogyan kell igazodnunk ahhoz, hogy egy tizenöt éves fiúnak egyre felnőttesebbé válik a felépítése, az izomzata. Tehát folyamatos elemző munkát végeztünk, amiben persze Daninak is partnernek kellett lennie.

– A héten eldőlt, hogy a Széles Team hova szerződik a Jövő SC-ből: Újpestre. Mennyire tartalmi, mennyire formai ez a változás?
– Nem megyünk külföldre, sőt továbbra is a Komjádi uszodában készülünk. De remélem, az eddiginél önállóbbak lehetünk, jelentősebb szerephez juthatunk az általunk megszerzett pénz szétosztásában.

– Lehet, hogy Rióban is két aranyat nyer a Széles-csapat, csak éppen mindkettőt Gyurta? Hisz már Londonban leszögezte, célba veszi a 100 mellet is. Ön mit lát inkább a duplázásban, a lehetőséget vagy a veszélyt?
– Mindkettőt. Mert megvan a veszélye is, ez tagadhatatlan. Dani nagyon szépen jött fel százon is Londonban, negyedik lett, csak egy pici hiányzott az éremhez. Kitadzsima persze mind a két mellúszó számban tudott olimpiai aranyat nyerni, de azért észnél kell lennünk. Segíti is a két szám egymást, mert a száz gyorsaságot ad, a kétszáz pedig állóképességet, de ugyanekkor az egyik a másiknak a rovására is mehet. De semmiképpen sem szabad az első helyet becserélni mondjuk két harmadikra.