„Sikerült már vele együtt dolgoznom néhány hetet, felkészült, ambiciózus edzőnek ismertem meg, aki nagyon-nagyon szereti a támadójátékot. Minden egyes focistája küzd, hajt érte, amit meg is követel; edzéseken harcos, indulatos és agresszív tréner, viszont a meccseken szelídebb, és mindig megvédi a játékosait” – mondta a fiatalabb Nyilas. Édesapja hozzátette: „Sok jó edzővel volt már szerencsém dolgozni, az ő edzéseibe is belenéztem már. Nagyon temperamentumos személyiség, felkészült ember, ízig-vérig labdarúgó-szakember, hatalmas kisugárzással. Ezt a képet lassan a pályáról is viszontlátjuk a csapattól. Moniz stílusa nagyon illik a ferencvárosi hagyományokhoz.”
Az idősebb Nyilas beszélt új munkájáról: „Vác után környezetváltozás kellett számomra, új kihívás lesz a gyulai Grosics Akadémia, ahol más szerkezetben kell majd dolgoznom. Fradista kapcsolatok révén kerültem oda, régebben is hívtak már. A váciakhoz hasonló U-sikerekre készülök, növelni kell a gyerekek számát, bázist adva a Szegednek is.”
Fiát értékelve elmondta: „Elekben minden megvan, hogy jó focistává váljon, bár ma már a tehetség kevés, folyamatos tudatossággal kell felépítenie önmagát, amiben eddig a sérülései hátráltatták. Én inkább kritikus szoktam lenni a fiammal, de ha dicsérnem kellene: ruganyos, jól fejel, gyorsabb és erősebb, mint én voltam, előrébb tart, mint én húszévesen.”
„Sérülésem miatt a Videotonnál nemigen számoltak velem a Puskás-akadémista évek után, amit sajnálok, ugyanakkor örömmel jöttem a Fradihoz, illetve egyelőre a soroksári fiókcsapathoz. Szeretnék jövőre visszakerülni az Üllői útra, és bizonyítani Ricardo Moniznak. Fradista voltam mindig, megtiszteltetés a kedvenc klubomhoz kerülni” – mesélt terveiről az ifjabb Nyilas Elek.
Az örökséggel, a név következményeivel kapcsolatban így nyilatkozott: „Apám kiskoromban is tanítgatott otthon, beleszülettem a jóba, nem volt kérdés, hogy folytatom az ő példáját. Mindig és mindenhol hasonlítanak hozzá, ezzel együtt kell élni: érdeklődnek iránta, még egy pizzarendelésnél is visszakérdeznek. Apám pályafutása nem teher számomra.”