Muszbek szerint az is rossz irányba mutat, hogy a bevételek egyre kisebb hányada kapcsolódik a mérkőzésekhez. A tényleges üzleti és egyéb bevételek (10,8 milliárd) mindössze hat százaléka származik a jegyeladásokból, 21 százaléka pedig a tévés jogdíjakból.
Eközben az NB I. átlagnézőszáma egy év alatt 3761-ről 2948-ra csökkent, ez az elmúlt két évtized második legalacsonyabb értéke. A kimutatások szerint a hirdetők és a szponzorok is elfordultak a hazai futballtól, mert 2012-ben az egész liga mindössze hárommilliárd forint reklámbevételt könyvelt el, s ennek egyharmada a Ferencváros pályáján realizálódott.
A sportközgazdász azt javasolja, hogy a rossz irányba mutató folyamatok megállítása céljából fizetési sapkát vagy másfajta korlátozást kellene bevezetni a kluboknál. A költés legfeljebb az üzleti bevétel kétszereséig mehetne el, az efölötti költekezést pedig büntetőadóval sújtanák. Az átigazolási pénzek esetében azt látná helyes megoldásnak, ha azokat csak kijelölt, úgynevezett bizalmi bankokon keresztül, kizárólag átutalással juttathatnák el a játékosokhoz, illetve a klubokhoz.
Muszbek Mihály szerint a liga hosszú távú működését az biztosíthatná, ha a portugál, skót, norvég vagy svéd bajnoki szisztémához hasonlóan az NB I.-ben is csak két-három klubnak lenne olyan erős költségvetése, amely a nemzetközi versenyképességet biztosítaná, míg a többi egyesület mindössze évi 300-600 milliós keretből gazdálkodna.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!