A korábbi kiváló labdarúgó 1918. december 11-én látta meg a napvilágot Zólyom városában, így mindössze tizenkilenc esztendőt nem látott a Fradi történelméből. Gyetvai László tizenöt évesen jelentkezett toborzóra a Ferencváros labdarúgócsapatához, ahol azonnal megfelelt, így 1933-ban elkezdte Fradi-pályafutását. Az élvonalbeli együttesben 1937-ben mutatkozhatott be, ráadásul nem akármilyen mérkőzésen, a Közép-európai Kupa második fordulójában, a Vienna elleni párharc első találkozóján. A mérkőzést 2-1-re megnyerték a zöld-fehérek, és egészen a KK-győzelemig menetelt a csapat, a döntőben 4-2-re, valamint 5-4-re legyőzte az olasz Laziót – írja a zöld-fehérek honlapja.
A korábbi játékos leginkább a bal oldalon érezte otthon magát a pályán, gyorsaságától, kiismerhetetlen cseleitől rettegtek az ellenfelek. Klasszisát jól mutatja, hogy a válogatottban olyan csapatba tudott beférni, amelyben többek között Toldi, Sárosi, Kubala, vagy éppen Táncos kapott helyet.
Gyetvai csak a Ferencvárosi Torna Clubban játszott pályafutása során, amellyel háromszoros magyar bajnok (1937/38, 1939/40, 1940/41), háromszoros Magyar Kupa-győztes (1941/42, 1942/43, 1943/44) tudott lenni. A korábbi kiválóság 230 alkalommal lépett pályára a Ferencvárosban és 83 gólt szerzett. A válogatottban 17-szer szerepelt, és 3-szor volt eredményes.
Gyetvai László évek óta a legidősebb válogatott labdarúgó volt. Az FTC-hez való kötődése szemernyit sem változott az évtizedek alatt. Jól bizonyítja ezt egy néhány évvel ezelőtti Válogatott Labdarúgók Találkozója esemény.
Gyetvai Lászlót éppen a magyar futball legendás alakjai köszöntötték. Gyetvai átvette az akkor kapott kitüntetést, majd belekezdett egy jól ismert Fradi-nótába. A jelenlévők egy emberként – klubhovatartozástól függetlenül – ámulva nézték a Ferencváros legendáját és annak fradizmusát.
A Ferencvárosi Torna Club vezetősége, sportolói és szurkolói nevében is őszinte részvétét nyilvánítja ki. Emlékét örökké megőrizzük! – olvasható a Fradi.hu-n.
Az utolsó interjúk egyike
