„Nagyon visszafogottan ünnepeltünk, fél órát, órát maradtunk még a csarnokban, megnéztük a juniorok meccsét, aztán szépen hazamentünk, mert borzasztó hosszú lesz ez az idény; különben sem gondolom, hogy nagyot kellene ünnepelnünk, mert megnyertünk egy fontos mérkőzést – vannak feladataink bőven” – mondta Elek Gábor.
„Taktikailag nagyon sokat készültünk, videóztunk, főleg a védekezést terveztük meg – hál’ istennek remekül. A most vagy soha állapotot én edzőként nem tudom előidézni, arra a csapatnak kell ráéreznie – most sikerült. Fontos volt, hogy a nagy darab játékosokból álló ellenféllel szemben keménységben fel tudtuk venni a kesztyűt. Ugyanakkor ebből a Győrből nagyon hiányzott Görbicz Anita klasszisa, s ezzel is tudtunk élni” – értékelte a közel öt éve nem látott győzelem összetevőit.
„Hogy Tomori tavalyi világklasszissá érése után idén ilyesmi várható-e Abramovicstól a kapuban? Erre nem tudnék válaszolni, ez a lehetőség Lénában benne van, amikor tiszta a feje, erre képes. Nyáron azon igyekeztünk, hogy kiöljük a hullámvölgyeket a kapusteljesítményéből” – válaszolt a kapust érintő kérdésre.
Szó esett a Fradi nehéz pillanatairól is: „A második félidős holtpontunkat az okozta, hogy olyasmi történt a pályán, amire nem készültünk: ez pedig Tervel zavarójátékának győri megváltoztatása volt, mást csináltak belőle, mint amit a felkészülési meccseiken láttunk. Idő kellett az ellenszeréhez, miközben Zácsik és Steinbach sem lőttek jó százalékkal. Átvészeltük, ami a meccs döntő momentumává lett.”
„Mondhatjuk azt, hogy közelítettünk a Győrhöz, mondható, hogy hosszabb lett a kispadom, bővebb a keretem. Ennél még jobbnak kell lennünk, Tomori és Szucsánszki pihentetését is jobban meg kell majd oldanom. Innentől egyértelmű cél a BL, bár a selejtező nem lesz könnyű, de nem hibázhatunk” – foglalta össze Elek Gábor a szezon eleji állapotokat és terveket.
