A tájékoztatás szerint a szabadidő- és versenysporthoz, az utánpótlás-neveléshez, a rendszeres testmozgáshoz és a mindennapos testneveléshez szükség van arra, hogy a sportlétesítményeket a kor követelményeinek megfelelően fejlesszék. A megvalósításnál kiemelten fontos szempont a fenntartható működés és a fejlesztések „települési szinthez történő illesztése.”
A közlemény kitér rá, hogy „a közelmúlt jelentős sportpolitikai döntéseinek köszönhetően” a három évvel ezelőtti adatokhoz képest 30 százalékkal nőtt az igazolt sportolók száma, s csaknem 70 ezerrel több gyermek sportol különböző egyesületekben a látvány-csapatsportágakat tekintve. Az államtitkárság közlése szerint a többi sportág esetében szintén jelentős növekedés tapasztalható.
Az államtitkárság kitér rá, hogy a most elfogadott stratégiában foglalt célok teljesítésével „2020-ra a magyarországi sportlétesítmények minden jelentősebb sportág esetében alkalmasak lesznek nemzetközi világversenyek megrendezésére és segítik a magyar sportolók sikeres felkészülését.”
„A kormány a sportlétesítmény-fejlesztési stratégiával több évtizedes lemaradást orvosol, ezáltal is kifejezve, hogy kiemelt ágazatként kezeli a sportot és a jövő nemzedékeinek egészségét” – áll a közleményben, amely szerint a stratégia olyan fejlesztési irányokat határoz meg, amelyek mentén nemcsak az élsport és az utánpótlás-nevelés, hanem a tömegsport igényeit is kiszolgáló sportlétesítmények fejlesztésére kerül majd sor.
