Simicskó: Fontos a személyes példamutatás

Dr. Simicskó Istvánnal, az Emmi sportért felelős államtitkárával találkozni sem könnyű, hát még interjút készíteni vele!

– Korábbi pályafutása mely állomásait tartja fontosnak megemlíteni?
– Minden életszakaszban értek olyan impulzusok, amelyek a személyiségemet, a munkámba és az emberekbe vetett hitemet építették és erősítették. Megtiszteltetés számomra, hogy 1998 óta tagja lehetek a magyar Országgyűlésnek. Korábban bizottsági elnökként, nemzetbiztonsági és honvédelmi államtitkárként dolgoztam. Nagy öröm, hogy jelenleg a sport ügyét szolgálhatom.

– Legutóbbi állomáshelyén egészen más vonalon dolgozott. Hogyan sikerült az átállás, illetve volt-e valamely területen komolyabb zökkenő?
– Szerencsére nagyon közel áll hozzám a sport és a fiatalság is. Jelenlegi feladatom előtt közel három évig a Budapesti Honvéd Sportegyesület társadalmi elnöke voltam. Esetemben is igaz lehet a mondás, hogy e kettő úgy kapcsolódik össze, hogy a sporttal igyekszem magam fiatalon tartani. Gyermekkorom óta sportolok és követem is a sportot, nagy barátja vagyok minden sporttevékenységnek. A Honvédelmi Minisztériumban is tisztességgel elvégeztem azt a munkát, amiért odamentem. Így aztán örömmel „szereltem le” és jöttem át a sport területére, ami teljesen zökkenőmentesen történt. Nem kellett „átkapcsolnom” egy teljesen más üzemmódra, hiszen nekem is – csakúgy mint a kormánynak – az a célom, hogy egészséges nemzedékek nőjenek fel. Az a feladat tehát, hogy minél több gyermek kezdjen el rendszeresen sportolni.

– Melyek voltak a szélső értékek, amelyekkel a sportállamtitkári feladatkörben találkozott?
– Nem voltak ilyenek. A sportvilág szereplői a szeretett sportáguk érdekében „lobbiznak”, mi pedig sportbarát kormány vagyunk. Soha korábban ilyen mértékű támogatást a hazai sport nem kapott.

– Az emberek sokat tudnak a TAO-ban rejlő lehetőségekről, meg a kiemelt sportágakról, de a gúla alja, a tömegsport legalább annyira fontos. Erről a témáról mi az általános véleménye és mit tehet Ön személyesen azért, hogy minél többen sportoljanak, bármit, de rendszeresen?
– Fogalmazzunk úgy, hogy minden sporttevékenység és siker alapja az iskolai testnevelésben, az egyesületi műhelymunkában és a tömegsportban keresendő. Vonzóvá kell tennünk a sportolást minden rendelkezésünkre álló eszközzel, és tesszük is. Magyarországnak sportos kormánya van, nemcsak a sport feltételeit igyekszünk megteremteni, hanem rendszeresen sportolunk és a gyermekeinket is magunkkal visszük. Én magam is előszeretettel veszek részt a legkülönfélébb szabadidős programokon, sokszor egy nap többfélén is, ahol mindig elmondom, hogy mekkora ereje van a sportnak. Nemcsak a betegségektől mentes, hosszú élet titka, de közösség- és jellemformáló is. Azt hiszem, a legfontosabb a személyes példamutatás. Édesapaként és sportpolitikusként is.

– Hogyan látja a minőségi sport helyzetét, közeli és középtávú jövőjét?
– A sport egyedülálló erőforrás, hiszen képes erősíteni a nemzeti identitást, összehozni különböző világnézetű és gondolkodású embereket. A mi feladatunk, hogy ezt az erőforrást minél inkább a társadalom építésére használjuk fel. Nyilvánvalóan vannak erősségeink, sikersportágaink, kiváló edzőink, remek oktatási módszertanunk és egyre nagyobb lehetőségeink, hogy mindezt megmutassuk a világnak. A tradíciók, a hagyományosan sikeres sportágaink mellett igyekszünk azokat is felzárkóztatni, amelyek jobb eredményeket is produkálhattak volna, ha foglalkoznak velük. A rendszerváltás óta elhanyagolt területhez nyúltunk, amikor a MOB-bal közösen kidolgoztuk a 16 sportág hosszú távú fejlesztési koncepcióját. Szintén évtizedes elmaradást törlesztünk a létesítmények építésével és korszerűsítésével. A minőségi sporthoz minőségi infrastruktúra kell, a sportolók mellett a gyerekeknek és a nézőknek is. Olyanok, amelyekben nemzetközi versenyek rendezhetők, mert ez a gazdaság élénkítése mellett kedvez az ország megítélésének is. A mindennapos testnevelés az iskolákban kiváló alapot szolgáltat arra, hogy a gyerekeket ösztönözze a rendszeres testmozgásra. A kormányzati sporttámogatások hatására évről évre növekszik az utánpótlás korú igazolt sportolók létszáma, mára elérte a 302 000 főt, amely 70 000-rel több, mint néhány évvel ezelőtt. A kiemelt edzői program a hazai nevelőedzőket is motiválja itthoni munkájuk folytatására, a külföldön dolgozókat a hazatérésre. Ezek a lényeges sportpolitikai lépések, kombinálva a szisztematikus, hagyományosan jó testnevelés-oktatási módszertannal – amelyre egyébként már a távol-keleti országokban is felfigyeltek –, a sportközpontú neveléssel mind hozzásegítenek a minőségi sport további javulásához, a sportnagyhatalmi státusz erősödéséhez.

– Véleménye szerint mennyire van hatással a közhangulatra az élsport sikeres volta?
– Elég, ha csak az elmúlt évi londoni olimpia vagy a közelmúlt sportvilágeseményeinek magyar sikereit vesszük számba. Egy emberként örül az ország a megszerzett érmeknek. A győzelem közös nevezőre hoz, mondhatnánk, nemzeti egységet teremt. A sport felemel, megtanít becsületesen győzni és emelt fővel veszíteni.

– Ön mit tart a legsürgetőbben megoldandó feladatnak?
– Minden olyan feladatot, amit a kormány azért tehet, hogy a sport és a fiatalok érdekeit szolgálja, a lehető leggyorsabban igyekszik megtenni. A magyar sport vonzó- és megtartóerejét erősítjük minden rendelkezésünkre álló eszközzel. Kiemelten kezeljük a magyar sport ügyét, mert hiszünk a fiatalokban, az egészséges nemzedékek felnevelésében. A sportlétesítmények további korszerűsítése, az egyesületi élet erősítése fontos feladat. Nekünk lehetőséget, méltó körülményeket kell biztosítanunk, a sporteredményeket a sportolók és az edzők garantálhatják.

– Köztudott, hogy korábban sok éven át versenyszerűen kungfuzott. Ez a tevékenység a rengeteg közéleti szerepléssel óhatatlanul háttérbe szorult. Mit tesz kiegészítésként? Kielégítik a protokolláris futások, focizások, vagy akár az éjszaka terhére is, de a kungfu továbbra is a programban szerepel?
– Az élet minden területén törekedni kell az értelmes kompromisszumokra, de nem mindenáron. A sport, a harcművészet számomra az energia forrása, nem luxus, hanem életben tartó erő. Nagyon sokat tanultam a kungfu által. Nem iktathatom ki a heti rendből azt, ami a mai napig formál és fejleszt. A rendezvényeken valóban sokat sportolok, kiegészítésképpen rendszeresen futok is, mikor a hivatalos elfoglaltság és a család engedi, de a kungfu helyét teljesen egyetlen más sport sem töltheti be.

– Ha tehetné, 2014-ben mely sportág világversenyét nézné meg legszívesebben?
– Nagyon büszke vagyok a magyar sportolókra, és külön öröm számomra, ha itthon szurkolhatunk nekik. Idén ott voltam minden hazai rendezésű világversenyen, így jövőre sem szeretnék kihagyni egyet sem. A női kézilabda-Eb-t semmiképpen sem hagynám ki.

– Kik azok az élsportolók, akikkel különösen szimpatizál és miért?
– Egerszegi Krisztina sportolói munkásságának nagy tisztelője vagyok. Kovács Katinak, Kozák Danutának, Szabó Gabinak nagyon szurkoltam Londonban. Görbicz Anitát, a kézilabdázás zsenijét, vagy Imre Géza párbajtőrvívó világbajnokunkat említeném még, de szerencsére hosszú lehet a sor. Minden magyart büszkeséggel kell, hogy eltöltsön sportolóink tehetsége, tudása, szorgalma.

jochapress.hu