Kevesen akadnak a férfitenisz világában, akiknek pozitív a mérlegük minden idők egyik, ha nem a legjobb játékosa, a csúcstartóként 17-szeres egyéni Grand Slam-tornagyőztes Roger Federer ellen. Az egyik Rafael Nadal, aki pontosabb megfogalmazással igazi mumusa a svájci fenoménnak. Először lassan már egy évtizede, a 2004-es miami mesterversenyen találkoztak, s azt a meccset is a jelenlegi spanyol világelső nyerte, mint ahogy első GS-randevújukat is, a 2005-ös Roland Garros elődöntőjében. Azóta megmaradt a tendencia, Nadal összességében 22-10-es, GS-viadalon 8-2-es előnybe került, Federer csupán a 2007-es és 2008-as wimbledoni csúcseseményen tudta őt felülmúlni.
Az idei Australian Openen a legjobb négy között találkoztak, s a mallorcai klasszis a tavalyi négy meccsükhöz hasonlóan 2014-es nyitányként megint lekaszálta egyre kevésbé örök riválisát. Tenyérsérülésének nyomát sem láttuk, szokásos koncentrálóképességét annál inkább, hiszen a rövidítésben megmutatta, ki az úr a háznál. A svájci ezek után igen korán beletörődött a vereségbe, jellemző módon összesen csak két bréklabdáig jutott, ebből egyet elszalasztott, miközben Nadal 14 lehetőségből 4-et kihasznált. Két 6:3-as szett következett, a mérkőzés 2 óra 24 percig tartott.
A spanyol világelső pályafutása során harmadszor jutott a melbourne-i fináléba, 2009-ben győzött, 2012-ben kikapott, most pedig egy másik svájcival, Stanislas Wawrinkával találkozik. Ellene 12-0 a mérlege, Nadal tizennegyedik GS-diadalára tör, leendő ellenfelének még egy sincs.
Australian Open, férfiegyes, elődöntő:
Nadal (1.) – Federer (6.) 7:6 (7-4), 6:3, 6:3
A döntőben: Nadal–Wawrinka (8.)
