Borkai Zsolt, Győr megyei jogú város polgármestere, a MOB elnöke és Jakabos Zsuzsanna Európa-bajnok úszó, a 2017-es Európai Ifjúsági Olimpia (EYOF) hivatalos arca mutatta be csütörtökön rendhagyó sajtótájékoztatón, a Hungexpo A pavilonjának 307-es standján a győri rendezvény kabalafiguráját, Hugóót, a kakast.
A sport és a turizmus összekapcsolódó, egymást segítő fogalmak – kezdte mondandóját Borkai polgármester, mintegy megindokolva, miért az Utazás kiállítást használták fel a győri EYOF rendezői az esemény kabalafigurájának bemutatására. A kakas mint jelkép már megvolt, már csak a nevét kellett kitalálni, s végül a némiképp a Hungary szóra is hajazó, biztatásképpen is kiáltható Hugóó mellett döntöttek, így, két ó-val.
Borkai beszélt a két évvel ezelőtti pályázatról, amelynek eredményeképpen Győr városa elnyerte a 2017-es viadal rendezési jogát, majd sorolta a hátralévő három évben elkészülő infrastrukturális fejlesztéseket: uszoda, multifunkciós sportcsarnok építése szerepel a tervekben, idei átadási határidőkkel! A kormány 15 milliárd forinttal járul hozzá a költségekhez, s Győr városa is mellétesz csaknem ugyanennyit.
Természetesen egyetlen rossz szavunk sem lehetett Hugóóra, a kakasra, de azért az igazi látványosság mégiscsak az EYOF arca, az egzotikus szépségű – immár győri – úszóhölgy, Jakabos Zsuzsanna, aki felépülőben van októberi válloperációjából.
„Ma reggel már 6000 métert úsztam, s bár még olykor fáj a vállam, ez nem az a fájdalom, amit az operáció előtt éreztem. Még a vállam lazaságával vannak gondok, de szorgalmasan nyújtom az ízületet, egyre többet és intenzívebben edzek, s áprilisban már indulnék egy grazi versenyen. A nagy álmom pedig a részvétel az augusztusi berlini Európa-bajnokságon” – osztotta meg olvasóinkkal legtitkosabb álmait az Európa-bajnoknő.
A három „igazi” olimpián is szerepelt Jakabos felidézte a 2003-as párizsi EYOF-ot, azt a viadalt, amely meghatározó jelentőségű volt pályafutására, sőt, egész életére.
„Életem első komoly versenye volt, valójában akkor döntöttem el, hogy úszó lesz belőlem – addig nem is érdekelt igazán a versenyzés –, az elhatározásban segített a három aranyérem is – 100 pillangón, 200 vegyesen és a váltóban –, amellyel hazatértem Párizsból. Olyan volt, mint egy igazi olimpia – nemzeti színű melegítővel, zászlófelvonással, olimpiai faluval, étteremmel, megnyitóval, záróünnepséggel –, amilyenből később, hála istennek, hármon is részt vehettem. Őszintén mondom, hogy hihetetlenül irigylem a mai tizenéveseket, amiért részt vehetnek egy ilyen eseményen, ráadásul idehaza, Győrben. Nekem a mai napig a 2005-ös margitszigeti ifi Eb az egyik legnagyobb sportélményem, most is beleborzongok, ahogy szinte felrobbant az uszoda, amikor győztünk. Egy hazai rendezésű nagy verseny mindent ver!”
