A vizsgálódás haladéktalan megkezdését Craig Reedie, a WADA elnöke jelentette be gyors eljárást ígérve, s a haladéktalan cselekvés fontosságát a szervezet korábbi elnöke, Dick Pound is alátámasztotta azzal a közlésével, hogy a xenon használata szerinte egyértelműen doppingolásnak minősül.
A kérdés a szocsi téli olimpia hajrájában keltett közfigyelmet, miután az egyik német rádió, a Westdeutscher Rundfunk (WDR) azt állította: az ötkarikás játékokon a nemzetek közötti versenyben 13 arany-, 11 ezüst- és 9 bronzérmükkel első oroszoknál a xenon alkalmazása már korábban széleskörűen elterjedt. Mi több, a WDR szerint az orosz sportminisztérium eleve ajánlotta is az orosz versenyzőknek a gáz használatát a felkészülés közben, egyfelől azért, mert nincs rajta a doppingtilalmi listán, másfelől pedig hasonlóképpen segít, mint az EPO.
TIT-szinten a következő a hatásmechanizmusa. Oxigénhiányos állapot (hypoxia) hatására a xenon mobilizálni képes a szervezetben egy fehérjét (HIF1Alpha), mely az EPO-szint emeléséért, illetve ezen keresztül a vörösvérsejtek fokozott termelődéséért felelős. A vörösvérsejtek mennyiségének gyarapodásával a vér oxigénszállító kapacitása jócskán megnő, ezáltal pedig a sportoló teljesítménye is a különösen nagy állóképességet igénylő sportágakban, így példának okáért a sífutásban, a biatlonban.
Tiszeker Ágnes egyelőre óvatosan beszél az új „csodaszerről”.
„Szerintem a legnagyobb probléma az, hogy semmiféle megalapozott, orvosi tudományos vizsgálat vagy tanulmány nem készült arról, hogy a xenon belélegeztetése hosszú távon hogyan hat az emberi szervezetre, és mik a lehetséges mellékhatások” – mondta a MACS első embere. Hozzátette, hogy egereken már történtek kísérletek, és ott kétségtelenül azt találták, hogy több vörösvérsejt tud termelődni. „Vélhetően az emberi szervezet is hasonló módon reagál, de ez csak feltételezés, nem tudományos bizonyíték” – jegyezte meg.
Tényeket sorolva leszögezte, hogy sem a xenon mint tiltott anyag, sem a xenon belélegeztetése mint tiltott módszer nincs nevesítve a jelenleg hatályos WADA-tiltólistán. Hozzátette, hogy a xenon nem ismeretlen az orvostudomány számára, amely például az általános érzéstelenítésben, műtéti fájdalomcsillapításban igénybe is veszi. Példaként említette, hogy koraszülötteknél hypoxiánál használják a káros hatások – elsősorban az agykárosodás mértékének – csökkentésére, kísérleti jelleggel.
„Minden tudományos beszámoló megegyezik abban, hogy bármilyen biztatóak is az eredmények a xenon esetében az oxigénhiányos állapot káros folyamatainak kivédése terén, mindez csak kísérleti jellegűnek mondható, széles körű, megalapozott tudományos bizonyíték egyelőre nincs” – foglalta össze a szakmai nézetét. Ezért szerinte csak akkor beszélhetünk új teljesítményfokozó szerről, ha annak hatását az orvostudomány minden kétséget kizáróan bizonyítani tudja.
Szerinte máshonnan fúj a szél. Úgy gondolja, nagyon ügyesek az oroszok e vitának a gerjesztésével, mert arra a rendkívül költséges orvosi, élettani, orvosbiológiai tudományos vizsgálatokat részben vagy egészben most elvégzi helyettük a WADA. S visszamenőleges hatállyal úgysem lehet büntetni.
Sőt, létezik ennél ördögibb forgatókönyv is. Felmerül a gyanú, hogy a sportolók állóképessége, vérparamétereinek szintje a tényleges EPO-használattól javult olyan nagyszerűen, és a xenonügy egy jól hangzó történet, ha úgy tetszik, fedősztori, amin elcsámcsog a tudományos világ, a WADA és persze a média.
„Természetesen senkit nem szeretnék alaptalanul vádolni, de azt azért érdekesnek gondolom, ha igaz, hogy 2004-óta használják az oroszok ezt a módszert, akkor miért most hozakodtak elő vele. Miért most hozták nyilvánosságra és a világ tudomására ezt a titkos csodafegyvert, amit eddig olyan jól megőriztek? Tapasztalatom szerint ebben a szakmában nincsenek véletlenek” – fogalmazott meg karakán véleményt Tiszeker Ágnes.
