Új év, új remények: mind a házigazda Ferencvárosnál, mind a Győri ETO-nál új mester ült a kispadon, Thomas Doll, illetve Horváth Ferenc révén. Nos, a német szakember, egykori NDK-s, majd „egyesült német” csodacsatár az ötödik percben megtartotta első kiscsoportos foglalkozását a magyar játékvezetői karral, lévén hosszasan diskurált vele Solymosi Péter, mint később kiderült, a két csapat meze túlságosan is hasonlított egymáshoz, és ezt beszélték meg Doll-lal, illetve Haaz Ferenccel, a hazaiak technikai vezetőjével. A második félidőre már fekete-aranyban futott ki a Fradi
Sötét volt olykor a hazai drukkerek kedve is, mert egyrészt a közel tízezer néző teremtette remek hangulathoz a pályán mutatott játék csak nehezen akart felzárkózni, a mezőnyben zajlottak többnyire az események, sok pontatlansággal megspékelve; másrészt az ETO szép lassan átvette az irányítást, és ezt ziccerekkel is megspékelte, előbb Marek Strestík fejelt közelről a kapu mellé, majd Dibusz Dénes tolta ki a léc alól hihetetlen reflexszel Dudás Ádám bombáját.
Hatásos volt viszont a felharsant ébresztő rigmus, előbb Julian Jenner került ajtó-ablak helyzetbe, de elrontotta, majd Mateo Pavlovic fejelt a léc fölé az ötösről. Doll a szünetben beküldte Leonardót és Somaliát, majd kiderült, hogy Lubos Kamenár fekete meze túlságosan is passzol a ferencvárosiakéhoz, így aztán a szlovák légiós jobb híján előbb egy kék megkülönböztető mezbe bújt, majd kisvártatva kihozták rendes, szintén kék színű felsőjét is. Még hogy nincsenek izgalmak és meglepetések a honi élvonalban!
Leonardo hamar játékba lendült, lövését a jobb felső elől azonban kiügyeskedte Kamenár, majd Böde Dániel lövése a 16-oson belül Lang Ádám könyökén csattant, Muhamed Besic pedig nem sokkal mérte el a jobb sarkot 19-ről, azaz jobban kezdett a pályaválasztó zöld-fehér alakulat. Horváth előbb a szélső Varga Rolandot, majd a szűrő Patrick Mevoungout küldte pályára, erre Doll Vladan Csukiccsal reagált, kollégája végső lapként pedig Leandro Martínezt húzta elő kispadjáról.