Amikor a második bekapott gól után elhajította az ásványvizes flakont, már sejteni lehetett, hogy Arsene Wengert nagyon megviseli a Chelsea-től éppen a millenniumon elszenvedett vereség. Úgy is történt, a 6-0 – José Mourinho legnagyobb győzelme, amióta a Kékek kispadján ül – igencsak kiborította az Ágyúsokat 18 éve dirigáló menedzsert, olyannyira, hogy meg sem jelent a meccs utáni sajtóértekezleten.
„Nem hiszem, hogy ez lett volna a megfelelő időpont arra, hogy kivesézzük, mi siklott félre – magyarázta később. – Ez a meccs rémálom volt, mindenért vállalom a felelősséget. A játékosok mélyen csalódottak, mint ahogy valamennyien azok vagyunk. Ha a csapat nem kész a játékra egy ilyen fontos meccsen, akkor azt senki sem viseli jól.”
Mourinho persze nem hiányzott a sajtóértekezletről – miért is hiányzott volna.
„Káprázatos első tíz perc volt – kezdte. – Tíz perc alatt meg lehet nyerni egy mérkőzést, tíz perc alatt meg tudod mutatni az ellenfélnek, hogy nincs esélye. Annyira örülök a fiúk hozzáállásának! Úgy jöttünk ki a pályára, hogy meg kell ölnünk az ellenfelet, és tíz perc alatt meg is semmisítettük. Utána már minden könnyű volt.”
A Chelsea menedzsere még hozzátette: „Az analízisem az első tíz percről szól. Ami utána történt, tíz ember ellen, az már nem érdekes. Tíz ember ellen futballozni már sokkal könnyebb, mert lazább vagy, nem görcsölsz. Az az első tíz perc azonban csodálatos volt. Nem maradt kétség. És tíz perc után érdemben vége volt a meccsnek.”
A riporter megkérdezte Mourinhót, miért hagyta el a kispadot két perccel a meccs vége előtt.
„Mert fel akartam hívni a feleségemet, hogy megmondjam neki az eredményt. Ő sohasem nézi a tévét, viszont tudom, hogy nagyon aggódott. Ezért mentem be a folyosóra.”
Végül nekiszegezték a kérdést, vajon most már bajnokesélyes-e a csapata.
„Nem, nyilvánvalóan nem...” – válaszolta szemrebbenés nélkül.
