Ha két éve sikerült, miért ne sikerülhetne most is? A 2012. március 14-i bravúr jár minden Chelsea-szurkoló fejében, amikor a Nápolyban elszenvedett 3–1-es vereség után a Stamford Bridge-en hosszabbításban 4–1-re legyőzték a Napolit, és a Roberto Di Matteo dirigálta Kékek bejutottak a Bajnokok Ligája legjobb nyolc együttese közé, hogy aztán meg se álljanak a végső diadalig.
Van azonban két pici probléma. Először is a PSG – amely hat napja 3–1-re megverte az immár újra José Mourinho irányította Chelsea-t – nem a Napoli, Laurent Blanc edző gárdája jóval erősebb, simán elviseli a sérült megasztár, Zlatan Ibrahimovic hiányát is. Másfelől a londoniaknak most nincs olyan centerük, mint két éve Didier Drogba volt.
Mert bizony Blanc a bőség zavarával küszködik. Ha nincs Ibra, van Cavani meg Lavezzi, ha ők nincsenek, akkor Pastore, Lucas Moura vagy Verratti, esetleg Cabaye. A Chelsea kerete szűkebb, ráadásul a kiállított Ramires nem játszhat ma este, miként Matics sem, mert a szerb óriást tavaly nyáron még nem nevezhették a BL-re, mivel nem volt a klub játékosa. Elöl – ha felépül – Eto’o szerepel, ha nem, akkor Torres, esetleg Schürrle. Nem igazán fényes kilátások.
A Real Madrid dortmundi kirándulása sokkal gondtalanabbnak ígérkezik, mint tavaly májusban. Akkor csúcsformában futbalozott Jürgen Klopp legénysége, el is agyabugyálta 4–1-re a spanyolokat, s bekerült a BL-döntőbe. Most? Kényelmes, 3–0-s előny birtokában érkezik a parádézó Ancelotti-alakulat a Signal Iduna Parkba. Igaz, a térdén sebesült Bale játéka kérdéses – bár állítólag játszani fog –, Cristiano Ronaldo viszont újra megsérült. Nagy dolog, a helyén legfeljebb Di María játszik – na bumm, elviselhető
Klopp enyhén megfenyegette a spanyolokat a Bernabéuban azzal, hogy készít majd valamiféle „meglepetést” számukra a visszavágón. A meglepetés neve Lewandowski, aki már pályára léphet, de még ő sem garantálhatja – nem hogy a továbbjutást, de még az egyszerű győzelmet sem.
Pedig jutott már tovább a BL kieséses szakaszában háromgólos hátrányból csapat – még ha nem is 0–3-ról, hanem 1–4-ről. A szenvedő alany éppen Carlo Ancelotti, a madridiak mostani trénere volt, csak akkor még a Milan kispadján! Mindez 2004. április 8-án esett meg, a negyeddöntő visszavágóján, amikor Javier Irureta galíciai legényei Pandiani, Valerón, Luque és Fran góljaival 4–0-ra kitömték az uralkodó BL-győztest, Cafustól, Nestástól, Maldinistól, Pirlóstól, Seedorfostól, Kakástól, Sevcsenkóstól. Ez volt az első eset, hogy a BL-ben fordítottak mínusz három gólról. Hogy lesz ma második is, arra nem fogadnánk nagy tétben. Íme, a tíz évvel ezelőtti Depor-bravúr:
