Veszprémi bosszúvágy, kieli hálószobatitkok

A Veszprém ötödször rugaszkodott neki a BL négyes döntőjének, és célba ért. Legalábbis célegyenesbe.

Köln és a 20 ezres Lanxess Aréna ugyan új helyszín a magyar bajnok számára, Németország azonban kis túlzással hazai pálya. Hisz a Veszprém eddigi mindkét kontinentális kupadiadalát itt aratta (1992-ben Münchenben, 2008-ban Mannheimben), egyetlen BEK-döntőjét is itt vívta (2002-ben alulmaradt a Magdeburggal szemben), ráadásul két hete a Pick Szeged Berlinből vitte haza az EHF-trófeát. A BL-serleget pedig az MKB-MVM két átlövője, Nagy László és Momir Ilics is felemelhette már a kölni légtérbe, előbbi 2011-ben a Barcelona, utóbbi 2010-ben és 2012-ben a Kiel színeiben.

A Kiellel szembeni bosszúvágyat a tavalyi negyedöntő is táplálhatja, amely két egygólos vereséggel és nem éppen „eurokonform” bíráskodással úszott el 61-59-re. E 61 gólból az Ilics, Narcisse, Ahlm által termelt 18 mindenképpen hiányozni fog, hisz múlt nyáron mindhárman – Omeyer kapussal együtt négyen – továbbálltak.

Ilics történetesen pont Veszprémbe, így az ő esélylatolgatása különleges érdekességgel kecsegtet: „Nagyon keményen kell küzdenünk azért, hogy a Kiel játékában bármilyen bizonytalanságot találjunk, és azt ki is használjuk, mert volt csapatom stílusa amilyen egyszerű, olyan hatékony. Az első pillanattól szinte tökéletesen kell védekeznünk, ez lehet az esélyünk. Meg az, hogy Ortega kiváló edző, az európai kézilabdát uraló spanyol iskola követője, mi pedig a pályán úgy megértjük egymást, mintha hosszú évek óta együtt játszanánk.” Ilics emellett a Kielről elárulhat „hálószobatitkokat” is, hiszen esztendőkön át Filip Jicha szobatársa volt az edzőtáborokban, külföldi utakon. A cseh klasszis pedig nem egészen egy hónapos részleges bokaszalag-szakadásából ijesztően gyorsan felgyógyult, az ő 11 góljának is köszönhető, hogy együttese egy hete minden idők legkiélezettebb Bundesliga-zárásán visszakapaszkodott az élre.

A játékosként hatszoros BL-első Ortega mester azonban ebből se kishitűséget, inkább információt merített, és péntek délután, már a helyszíni sajtótájékoztatón így elemzett: „Nyugodtnak érzem magamat, a játékosokat pedig jól felkészültnek és kellőképpen motiváltnak látom, és az sem bizonytalanított el, hogy a Kielt az elmúlt szombaton a tévében nézve rettenetesen gyorsnak és összeszedettnek láttam. A magyar és a német bajnokcsapat akaszkodik az elődöntőben egymásnak, és mint minden nagy meccsünkön, most is az fog dönteni, hogy a játékosaim mennyire tudnak figyelni, milyen pontosan valósítják meg a taktikai utasításokat. Edzői pályafutásom legnehezebb vizsgája előtt állok, a bizonyítvány viszont a pályán más sokkal inkább a játékosokon fog múlni.”

A magyar bajnok méltatását az egykori veszprémi kedvenc, ma már kieli klasszis, Marko Vujin így folytatta: „Nem a sajtot akarom kiénekelni a Veszprém szájából, de csak gratulálni tudok ahhoz, hogy itt lehet Kölnben, és nem is esélytelenként. Találkoztam a régi játszótársaimmal, mindenről beszéltünk, csak a kézilabdázásról nem. Kerültük az esélyek latolgatását, de ha mégis megkérdezték volna, hogy miként látom a szombati elődöntőnk alakulását, nekik is azt mondtam volna, amit most: 50-50 százalék szól mellettük és mellettünk is. Igaz, mi német csapatként a java részében német publikum előtt lépünk a pályára, de tudom, hogy Nagy Laciéknak ilyenkor sem szokott inába szállni a bátorságuk...”

A Veszprém angyali nyugalomban nyerte meg sorrendben hetedik bajnoki címét, az idegeket inkább Fazekas kéztörése és Dzsamali szintén súlyos sérülése okozta. Azonban pénteken mindketten megérkeztek és edzettek is Kölnben, a kapus pedig a Szeged elleni, sikeres bajnoki fináléra utalva még itthon leszögezte: „Nagyon örültem, hiszen ott folytattuk a kézilabdát, ahol a magyar kupa döntőjében és a Párizs ellen abbahagytuk. Úgy gondolom, ha ezt a szintet tudjuk tartani, és még egy lapáttal rá tudunk tenni, jó esélyeink lehetnek a Final Fourban.”

Olyanok mindenképpen, mint a tavalyi rajtnál a Hamburgnak, amely végül diadalmaskodott. Az eddigi négy Final Fourban tehát három német és egy spanyol elsőség született, „kültagnak” eddig még a nagydöntőben sem jutott hely. A Veszprém tehát e tekintetben is sporttörténelmet írhat, amihez azonban nemcsak az utat kell megtörni, hanem a Kielt is.

Program:

Szombat, elődöntők: Veszprém–Kiel 15.15, Barcelona–Flensburg 18.00.
Vasárnap, bronzmérkőzés: 15.15; döntő: 18.00.

(A Digisport 1 mind a négy, az M1 a két magyar érdekeltségű mérkőzést élőben közvetíti.)