Ferenczi István: gólkirályjelölt a negyedik vonalból

Ferenczi István három forduló után négy találattal a második a góllövőlistán. Nem tíz évvel ezelőtti újságcikkből idéztünk, hanem a jelenlegi állapotot rögzítettük. Igaz, hogy a korábbi kilencszeres válogatott csatár „csak” az NB II-ben büszkélkedik ezzel a mérleggel, de néhány nappal a harminchetedik születésnapja előtt igazán nincs oka szégyenkezni emiatt. Különösen annak ismeretében, hogy fél évvel ezelőtt még a visszavonulást fontolgatta, úgy tért vissza a magyar labdarúgásba, a Vasashoz, hogy fél évet a szlovák negyedosztályban töltött, a csallóközi Nagymegyer színeiben.

2014. 09. 03. 2:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

„Ha egy profi játékos alacsonyabb osztályba igazol, mint ahogy én is tettem, általában már nincs visszaút. Váratlanul jött a lehetőség a Vasasnál, amit annak köszönhetek, hogy újra Vancsa Miklóst nevezték ki ügyvezetőnek, a vezetőedző, Szanyó Károly pedig egykoron a csapattársam volt, nyugodtam mondhatom, barátok vagyunk, s Karcsi a képességeimet is elismeri. Korábban már kétszer is futballoztam Angyalföldön, örömmel tértem vissza a piros-kékekhez” – beszélt vargabetűjéről a középcsatár.

Ferenczi nem tagadja, attól sem ijedne meg, ha ismét az NB I-ben kellene megfelelnie. Miként például Bajzát Péter Nyíregyházán egy osztállyal feljebb is a legveszélyesebb csatár.

A jelenség nem új keletű. Már két-három évtizede megfigyelhettük, hogy a külföldről hazatérő játékosok túl a harmincon itthon váratlanul egy polccal feljebb kerülnek. Komjáti András középhátvédből irányítóvá lépett elő a Vasasban a nyolcvanas évek közepén, Urbán Flórián a belgiumi évek után az NB I-ben talán a legjobb játékossá lépett elő, de Lipcsei Péternek sem okozott gondot, hogy a negyvenhez közeledve, súlyos sérülés után kulcsember legyen a Ferencvárosban.

Óhatatlan kínálja magát a következtetés, nem feltétlenül az említett futballisták fejlődtek ugrásszerűen a pályafutásuk végéhez közeledve, hanem az NB I általános színvonala süllyedt. S mintha ez a folyamat megállíthatatlan lenne. Ferenczi István is osztja ezt a nézetet. „Az NB II-nek egyértelműen használt, hogy összevonták a Keleti és a Nyugati Csoportot, és csak tizenhat csapat alkotja a mezőnyt, szerintem magasabb a színvonal, mint amikor például a Fradival feljutottunk. Az NB I viszont gyengült. Egyre kevesebb a nyugaton is piacképes magyar labdarúgó, csak szét kell nézni, alig van magyar légiós Nyugat-Európában, s hozzánk is egyre silányabb külföldiek érkeznek.”

Ferenczi Vasas-szerződése az idény végéig, tehát jövő nyárig szól. „Szép lenne bajnoki címmel búcsúzni a futballtól, de talán még szebb lenne, ha újra pályára léphetnék az NB I-ben. Kettő hiányzik a századik első osztályú gólomhoz, ezért a célért érdemes kitartani.”

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.