– Nem bízott magában?
– Nem erről van szó, csak tényleg annyira nehéz ezt feldolgozni.
– Milyen céllal utazott ki Nankingba?
– Hogy legyőzzem önmagamat, mindig ez a célom. Az úszás nyelvére lefordítva: hogy megjavítsam a legjobb időeredményemet. Ha ez már megvan, akkor elégedett vagyok. A többiek teljesítményére ugyanis nincs befolyásom.
– Mintha Hosszú Katinkának is ugyanez lenne a filozófiája.
– Csakugyan? Szerintem nem is szabad másképp tervezni. Úszd meg a legjobb idődet, s közben higgy abban, hogy ez elég lehet.
– Hívő ember, ha már a hitnél tartunk?
– Az vagyok, igen, megtaláltam a saját hitemet. Ez segített át az életemben a nehéz helyzeteken.
– Az úszás mennyire tölti ki az életét?
– Annyira, hogy alig vártam már, hogy elkezdődjék az alapozás. Nagyon szeretek úszni, de ugyanezt elmondhatom a tanulásról is. Jövőre érettségizem a rózsadombi Szent Angéla Általános Iskola és Gimnáziumban, utána a jogi egyetemre készülök, édesapám (dr. Szilágyi Zoltán, maga is három olimpián részt vett, nagyszerű úszó – a szerk.) hivatását folytatnám. Úszni jó, sőt csodálatos, de készülni kell a sport utáni életre is.
– Szerencsére az még odébb van. Mikor szeretett bele az úszásba?
– Azt mondja az édesanyám (Gyarmati Eszter, maga is remek úszó volt, a háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó legenda, Gyarmati Dezső és Bara Margit színésznő lánya – a szerk.), hogy amikor a megszületésem után kijöttünk a kórházból Jó, ez csak vicc, de amióta az eszemet tudom, mindig úsztam. Régebben A Jövő SC-ben, Széles Sándornál, két és fél éve pedig a Kőbánya SC-ben, Turi György irányításával. Szoros, meghitt a kapcsolatunk, talán úgy jellemezném a közös munkánkat, hogy együtt gondolkodunk. Gyuri bácsi javítja a technikámat, alig várom már az együttműködés folytatását.
