Csapatkapitány kétféleképpen lehet valaki: vagy a társak választják meg, vagy az edző, szövetségi kapitány nevezi ki. Általában igaz, hogy az első verzió az erősebb legitimáció, de esetünkben nem feltétlenül az. Dungának, a hazai világbajnokságon „elszenvedett” negyedik helyezés miatt megbukott Scolari utódjának ugyanis megvan az aranyfedezete. 1994-ben, az Egyesült Államokban rendezett vb-n ugyanis középpályásként és csapatkapitányként ő vezette vb-aranyra az elsősorban Romario által fémjelzett gárdát, ez ad hitelt e döntésének. Ami talán nem minden kockázattól mentes, hiszen a Barcelona ifjú, pályán és pályán kívül is szertelen csillaga a játékintelligenciája és habitusa által is e posztra termett Thiago Silva helyébe lép, de Dunga magabiztosan jelentette ki a válogatott csütörtöki sajtótájékoztatóján: „Neymar nagy játékos, a képességei számítanak, nem a kora.”
Ezt legközelebb a Kolumbia elleni, szombaton Miamiban rendezendő tesztmérkőzésen igazolhatja. Az ellenfél annyiban kellemes emlékeket ébreszthet, hogy a vb-negyeddöntő újrajátszása következik, és a brazilok akkor nyerték utolsó mérkőzésüket a tornán, utána két letaglózó verésben volt részük. Neymar számára azonban borzalmas végkifejletet hozott a meccs, hiszen Zúniga durva szabálytalanságát követően csigolyatörést szenvedett, esélye sem volt rá, hogy az elődöntőben és a bronzmeccsen játsszon. Iszonyú fájdalmak és könnyek között hagyta el Fortalezában a pályát, de a jelek szerint most már minden rendben van a kedélyével, mert a Miamiban ismét ellene készülő Zúnigát a nálunk is terjedő jeges vödrös akcióra hívta ki.
Ami azért a megbocsátás jelének is tekinthető, és a belátás kifejezetten csapatkapitányi erény.
