Szenzációsan zárta a szezont Olasz Anna, aki a FINA nyíltvízi úszó-Világkupa-sorozatának utolsó, hongkongi állomásán világbajnoki erősségű mezőnyben diadalmaskodott 10 kilométeren. Az olimpiai távon eddig is ott volt a közvetlen élmezőny nyomában Olasz Anna – mind a tavalyi vb-n, mind az idei Európa-bajnokságon 5. lett –, ám igazán kiugró eredményt eddig csupán a 2013-as Európa-kupa-sorozat megnyerése jelentett. Ezúttal viszont egy kiemelt FINA-eseményen is sikerült diadalmaskodnia az Egyesült Államokban tanuló klasszisnak.
A FINA 10 km-es Világkupa-sorozat utolsó, hongkongi állomása világbajnoki színvonalú mezőnyt vonultatott fel, hiszen ott volt a tavalyi, barcelonai viadal mindhárom érmese, köztük a mostani sorozatot fölényesen vezető, korábban öt Vk-futamon győztes brazil Ana Marcela Cunha is, illetve honfitársa, a világbajnoki címvédő Poliana Okimoto.
Nos, Anna utóbbival harcolt hatalmasat a hajrában, s előzte meg egy leheletnyivel: mindössze 2 tizedmásodperc döntött a magyar lány javára, harmadikként a 2009-es és 2011-es világbajnok brit Keri-Anne Payne ütött a célba, holtversenyben Cunhával.
Anna a sikert követően a tőle megszokott, csilingelő hangon nyilatkozott: „Nagyon boldog vagyok, hogy végre egy ilyen eseményen is győzni tudtam. Ez tényleg nagyon erős mezőny volt, hiszen az olaszok kivételével mindenki eljött, miután ez az év utolsó versenye, most több hónapos szünet következik. Fontos volt, hogy sikerült az
élbollyal mennem azután is, hogy sebességet váltottak. Számítani lehetett rá, hogy az utolsó két körben (négy kilométeren) a jók el fognak menni, de én együtt tudtam haladni velük. Hat kilométer után vettem át a vezetést, és végig ott tudtam maradni elöl. A fordulóknál mindig nagyon összesűrűsödött a mezőny, ám utána sem tudtak leszakítani. Az utolsó nagy egyenesre – ami nyolcszáz méter – négyen fordultunk rá együtt, örülök, hogy most én voltam a leggyorsabb.”
A körülmények embert próbálóak voltak, a hőséggel, a 28 fokos vízzel és a hullámokkal is meg kellett küzdeniük az úszóknak. Anna azonban dacolt az elemekkel. „A versenyre tudtam koncentrálni, meg aztán elég jó formában érkeztem ide, és ez önbizalmat adott. A hajrá izgalmas volt, de messze nem volt olyan sportszerűtlen, mint az Európa-bajnokságon Maurerrel (amikor Anna 25 kilométeren ezüstérmet szerzett). Kemény verseny volt, de nem volt semmi ráncigálás, a brazil lány sem az a típus, aki minden eszközt bevet.”
